Horizon2020-Research and Innovation Framework Programme. Intelligent Fish feeding through Integration of Enabling technologies and Circular principle.
A projekt közel 20 konzorciumi taggal valósul meg, mely várhatóan 2018. szeptemberében indul el, költségvetése 7 Millió Euro.
NVKP_16-1-2016-0009
Innovatív detoxikációs eljárás kidolgozása a takarmányipar számára, amely preventíven, a takarmány alapanyagok tárolása és előkészítése során csökkenti azok mikotoxin tartalmát.
Konzorciumi együttműködésben valósul meg. A projekt célkitűzése olyan innovatív detoxikációs eljárás kidolgozása a takarmányipar számára, ami a jelenleg használt, a gazdasági állatok szervezetében hatását kifejtő, a mikotoxinok megkötésen vagy detoxifikációján alapuló módszerekkel szemben preventíven, a takarmány alapanyagok tárolása és előkészítése során csökkenti azok mikotoxin tartalmát. Az új technológia bevezetése révén minimalizálni lehet a takarmány alapanyagok mikotoxin szennyezettségét, ami a gazdasági állatok mikotoxin terhelésének csökkentése révén nagyobb hozamokat és jobb minőségű termékeket eredményezhet. A gazdasági előnyökön túl a projekt jelentős mértékben hozzájárulhat a magyarországi élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentéséhez is.
KMR_12-1-2012-0075
Egy olyan optimális, komplex, külföldön is újnak számító – elléskörüli időszakra jellemző – takarmányozási rendszer kifejlesztése, amely a gyógyszerezés helyett a szarvasmarhák esetében elősegíti az immunrendszer optimális működését, negatív energiaegyensúly kártételének csökkentését, az involúciós szövődmények prevencióját/kezelését, segíti az ellés utáni újra-vemhesülést, a késő magzatvesztés mértékének csökkentését. Az intenzíven tartott mangalica sertésben segít optimalizálni az ovulációs rátát, vemhesség utolsó trimeszterében okozta veszteségek megelőzését, a nem fertőző eredetű halvaellések megelőzését, javítani a korai újra-vemhésítés eredményességét.
A hazai és nemzetközi haszonállat tartás esetében – köztük a tejhasznú szarvasmarhák és a mangalica sertések – megfigyelhető genetikai jellemzők, fajta tulajdonságok (és változásuk) következtében fellépő kedvezőtlen élettani, szaporodási tulajdonságok, amelyek amellett, hogy kihatnak a gazdasági termelésre, az állatok számára káros egészségi állapotot (immunrendszer, szaporodási mutatók, test biológiai romlás stb.), idéznek elő. Mindezek mellett a jelenleg alkalmazott takarmányozási gyakorlat elavult, nem követte az utóbbi idők nagymérvű genetikai fejlesztését és ezzel számos élettani probléma forrásává vált. A cél egy olyan optimális, komplex, külföldön is újnak számító – elléskörüli időszakra jellemző – takarmányozási rendszer kifejlesztése, ami a gyógyszerezés helyett a szarvasmarhák esetében elősegíti az immunrendszer optimális működését, negatív energiaegyensúly kártételének csökkentését, az involúciós szövődmények prevencióját/kezelését, segíti az ellés utáni újra-vemhesülést, a késő magzatvesztés mértékének csökkentését. Az intenzíven tartott mangalica sertésben segít optimalizálni az ovulációs rátát, vemhesség utolsó trimeszterében okozta veszteségek megelőzését, a nem fertőző eredetű halvaellések megelőzését, javítani a korai újra-vemhésítés eredményességét.
Az újszerű takarmányozási rendszer gyakorlati működtetéséhez, új összetételű, új gyártási technológiával előállított, új termékek kifejlesztése a célunk, amelynek összetevői más összetételben és, csak részben szerepelnek a jelenlegi takarmányozási gyakorlatban. A legérzékenyebb, tranzíciós időszak takarmányozása reformot igényel, - különös tekintettel arra az igényre, amely a gyakorlatban a szárazon-állás időszakának rövidítését szeretné elérni - és így a tervezett tevékenység eredményeképpen, tudományos megalapozottsággal tervezett és kivitelezett kísérletekkel, illetve azok eredményein alapuló fejlesztéssel, reálisan megoldható.
NKFP_07-A3-2008-0240
Technológia és állati takarmány kompozíciók biodízel G-fázis melléktermék hasznosításával.
Pályázati azonosító: AGROÖK07.
KPI által adott nyilvántartási szám: NKFP_07-A3-2008-0240
Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek megvalósítása a fejlett országok energiagazdálkodásának fontos célkitűzése. Az Európai Unió irányelve szerint a hagyományos kőolajra alapozott üzemanyagainak meghatározott százalékát kell növényi alapú alapanyagforráson gyártott üzemanyagokkal (biodízel, bioetanol) biztosítani.
A biodízel gyártás során jelentős mennyiségű glicerin képződik, amelynek ipari tisztítási technológiája már kialakult és az így egyre jobban felhalmozódó glicerin tételek leggazdaságosabb felhasználási lehetőségeinek megkeresése fontos és gazdaságilag indokolt feladat.
A tisztított glicerin takarmányként történő felhasználása élettani szempontból teljesen reális lehetőség és a tejelő tehenek takarmányozásában, mint gyorsan felszívódó energiaforrást, a glicerint ma már elterjedten használják.
A mezőgazdasági alapú megújuló energiatermelés melléktermékeinek hasznosítása apropóján konzorciumi szinten célul tűztük ki a biodízel gyártás során nagy mennyiségben keletkező glicerin fázis finomítását és annak takarmányozási célra történő felhasználásának kidolgozását, természetesen az ezekhez kapcsolódó egészségügyi, gyártástechnológiai stb. vonatkozásokat is szem előtt tartva.
