Magas tejzsírtartalom elérése rostpótló adalékanyag hozzáadásával tejelő szarvasmarha állományban
Projekt azonosítószáma: GINOP-2.1.2-8-1-4-16-2019-00886
Kedvezményezett: Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt.
Vissza nem térítendő támogatás összege: 100,97 millió Ft
Visszatérítendő hitel összege: 64,25 millió Ft
A Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt. által megvalósított kutatás-fejlesztési projektben a Vitafort Zrt. takarmányozási szaktudásával és a takarmányok kémiai laboratóriumi vizsgálatával alvállalkozói szerepet töltött be. A telepen termelt tej 2,9 % nyerszsírtartalommal rendelkezett, ami az aktuális piaci igényeknek nem volt megfelelő, jelenleg a legmagasabb árat a legalább 3,6 % zsírtartalmú nyerstejért adnak.
A projekt célja a tej beltartalmi értékeinek javítása volt a takarmányozás útján.
A projekt 2 éves futamideje alatt 2 kísérleti szakasz és 2 kontroll szakasz került vizsgálatra. Az egyes szakaszok hossza 3 hónap. A kísérleti időszakban a takarmánnyal rostpótló kiegészítő takarmány került felhasználásra.
2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00300
Rovar alapú fehérjetakarmány fenntartható, hulladékmentes gyártási technológiájának kifejlesztése és takarmányozási felhasználása gazdasági haszonállatokkal a körforgásos gazdaság modell szerint.
Projekt azonosítószáma: 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00300
Támogatás összege: 699 003 000 Ft
Konzorciumvezető: Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt.
Konzorciumi tagok: Profikomp Környezettechnika Zrt., Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Projekt megvalósításának ideje: 2021.02.01.- 2024.01.31.
A projekt legfőbb célja, hogy gazdaságosan előállítható, rovar alapú fehérjét tartalmazó takarmánykeverékeket gyártsunk, és ezekből egy termékcsaládot alakítsunk ki. Az egyes takarmányozási termékek receptúrája a baromfi és sertéstenyészetekre, valamint ezek életkori sajátosságaira specifikusan kerül kialakításra.
A kutatás által hazánk stratégiailag fontos versenyelőnybe kerülhet a takarmányozás területén a régiós versenytársakkal szemben azáltal, hogy a projekt megvalósítását követően kutatási eredmények és nagyüzemi takarmányozási kísérletek eredményei állnak majd rendelkezésre a feldolgozott rovarfehérjéről. A témában tett kutatás kiemelten fontos, mivel ez az alapanyag hasonlóan magas fehérje tartalmú, mint a szója, ezért alternatívát jelenthet annak kiváltására, csökkentve ezáltal a sok esetben génmódosított eredetű és/vagy az Unión kívülről származó fehérje felhasználást.
A projekt során a teljes technológiai láncra kidolgozunk egy minőségbiztosítási rendszert, a nyomon követhetőség érdekében. Ez, a rovarok táplálására szolgáló szubsztrát alapanyagok származási helyétől kezdve, szabályozza majd a folyamatot, a rajta nevelt rovarokon át, az őket takarmányként elfogyasztó állatokból készült állati termékeikig – hús, tojás.
Ezen kívül kifejlesztünk egy DNS diagnosztikai eljáráson alapuló analitikai módszert is a takarmányok rovarfehérje tartalmának kimutatására. Mivel a rovarfehérje egyik nagy előnye a kis ökológiai lábnyom, a környezetvédelmi szempontok fő prioritásnak számítanak a kutatás során. A kutatás egyik környezetvédelmi vonatkozása az a szemléletformáló megközelítés, amely során a rovar, mint kártevő nézőpontot a rovar, mint erőforrás szemléletre válthatjuk.
2019-2.1.2-NEMZ-2021-00016
FEEDMASTER: Állatazonosítási módszer az antibiotikum-mentes állattenyésztésért.
Pályázati azonosító: 2019-2.1.2-NEMZ-2021-00016
Projekt megvalósításának ideje: 2021.04.01.-2023.03.31
A világ antibiotikum felhasználásának 70%-a az állattenyésztéshez köthető, amelynek közel 75%-a indokolatlanul, preventív jelleggel történik. A téma aktualitását és jelentőségét bizonyítja az Európai Unió törekvése az antibiotikum felhasználás csökkentésére és a kolisztin-szulfát 2022-től az állattenyésztésből történő kivezetésére, valamint a cink-oxid felhasználás korlátozásának további szigorítása. Ezek az intézkedések kulcsfontosságúak, mivel a nagymértékű antibiotikum rezisztencia (AMR) kialakulása és a nagymennyiségű cink környezetterhelő hatása világszinten hatalmas problémákat okoz. Erre keres megoldást a hollandiai Serket B.V. és a Vitafort Zrt. nemzetközi együttműködésével, 738 568,51 Eur összköltségvetéssel megvalósuló Feedmaster.
A projekt során a Vitafort komplex kis és nagyüzemi kísérletekben vizsgálja a malac prestarter takarmányokban általánosan használt kolisztin-szulfát és a cink-oxid (nem antibiotikum) részleges vagy teljes helyettesítésének lehetőségeit a bioaktív tulajdonságokkal rendelkező nem antibiotikum anyagokkal. Ezzel párhuzamosan a Serket olyan innovatív monitoring rendszert fejleszt, mely mesterséges intelligencia alkalmazásával azonosítja az abnormális viselkedésmintázatokat, lehetővé téve a beteg állatok egyedi kezelését a tünetek megjelenése előtt, ill. a teljes állományra kiterjedő járványok megfékezését.
H2020-BG-2018-1
Horizon2020-Research and Innovation Framework Programme. Intelligent Fish feeding through Integration of Enabling technologies and Circular principle.
A projekt közel 20 konzorciumi taggal valósul meg, mely várhatóan 2018. szeptemberében indul el, költségvetése 7 Millió Euro.
NVKP_16-1-2016-0009
Innovatív detoxikációs eljárás kidolgozása a takarmányipar számára, amely preventíven, a takarmány alapanyagok tárolása és előkészítése során csökkenti azok mikotoxin tartalmát.
Konzorciumi együttműködésben valósul meg. A projekt célkitűzése olyan innovatív detoxikációs eljárás kidolgozása a takarmányipar számára, ami a jelenleg használt, a gazdasági állatok szervezetében hatását kifejtő, a mikotoxinok megkötésen vagy detoxifikációján alapuló módszerekkel szemben preventíven, a takarmány alapanyagok tárolása és előkészítése során csökkenti azok mikotoxin tartalmát. Az új technológia bevezetése révén minimalizálni lehet a takarmány alapanyagok mikotoxin szennyezettségét, ami a gazdasági állatok mikotoxin terhelésének csökkentése révén nagyobb hozamokat és jobb minőségű termékeket eredményezhet. A gazdasági előnyökön túl a projekt jelentős mértékben hozzájárulhat a magyarországi élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentéséhez is.
KMR_12-1-2012-0075
Egy olyan optimális, komplex, külföldön is újnak számító – elléskörüli időszakra jellemző – takarmányozási rendszer kifejlesztése, amely a gyógyszerezés helyett a szarvasmarhák esetében elősegíti az immunrendszer optimális működését, negatív energiaegyensúly kártételének csökkentését, az involúciós szövődmények prevencióját/kezelését, segíti az ellés utáni újra-vemhesülést, a késő magzatvesztés mértékének csökkentését. Az intenzíven tartott mangalica sertésben segít optimalizálni az ovulációs rátát, vemhesség utolsó trimeszterében okozta veszteségek megelőzését, a nem fertőző eredetű halvaellések megelőzését, javítani a korai újra-vemhésítés eredményességét.
A hazai és nemzetközi haszonállat tartás esetében – köztük a tejhasznú szarvasmarhák és a mangalica sertések – megfigyelhető genetikai jellemzők, fajta tulajdonságok (és változásuk) következtében fellépő kedvezőtlen élettani, szaporodási tulajdonságok, amelyek amellett, hogy kihatnak a gazdasági termelésre, az állatok számára káros egészségi állapotot (immunrendszer, szaporodási mutatók, test biológiai romlás stb.), idéznek elő. Mindezek mellett a jelenleg alkalmazott takarmányozási gyakorlat elavult, nem követte az utóbbi idők nagymérvű genetikai fejlesztését és ezzel számos élettani probléma forrásává vált. A cél egy olyan optimális, komplex, külföldön is újnak számító – elléskörüli időszakra jellemző – takarmányozási rendszer kifejlesztése, ami a gyógyszerezés helyett a szarvasmarhák esetében elősegíti az immunrendszer optimális működését, negatív energiaegyensúly kártételének csökkentését, az involúciós szövődmények prevencióját/kezelését, segíti az ellés utáni újra-vemhesülést, a késő magzatvesztés mértékének csökkentését. Az intenzíven tartott mangalica sertésben segít optimalizálni az ovulációs rátát, vemhesség utolsó trimeszterében okozta veszteségek megelőzését, a nem fertőző eredetű halvaellések megelőzését, javítani a korai újra-vemhésítés eredményességét.
Az újszerű takarmányozási rendszer gyakorlati működtetéséhez, új összetételű, új gyártási technológiával előállított, új termékek kifejlesztése a célunk, amelynek összetevői más összetételben és, csak részben szerepelnek a jelenlegi takarmányozási gyakorlatban. A legérzékenyebb, tranzíciós időszak takarmányozása reformot igényel, - különös tekintettel arra az igényre, amely a gyakorlatban a szárazon-állás időszakának rövidítését szeretné elérni - és így a tervezett tevékenység eredményeképpen, tudományos megalapozottsággal tervezett és kivitelezett kísérletekkel, illetve azok eredményein alapuló fejlesztéssel, reálisan megoldható.
NKFP_07-A3-2008-0240
Technológia és állati takarmány kompozíciók biodízel G-fázis melléktermék hasznosításával.
Pályázati azonosító: AGROÖK07.
KPI által adott nyilvántartási szám: NKFP_07-A3-2008-0240
Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek megvalósítása a fejlett országok energiagazdálkodásának fontos célkitűzése. Az Európai Unió irányelve szerint a hagyományos kőolajra alapozott üzemanyagainak meghatározott százalékát kell növényi alapú alapanyagforráson gyártott üzemanyagokkal (biodízel, bioetanol) biztosítani.
A biodízel gyártás során jelentős mennyiségű glicerin képződik, amelynek ipari tisztítási technológiája már kialakult és az így egyre jobban felhalmozódó glicerin tételek leggazdaságosabb felhasználási lehetőségeinek megkeresése fontos és gazdaságilag indokolt feladat.
A tisztított glicerin takarmányként történő felhasználása élettani szempontból teljesen reális lehetőség és a tejelő tehenek takarmányozásában, mint gyorsan felszívódó energiaforrást, a glicerint ma már elterjedten használják.
A mezőgazdasági alapú megújuló energiatermelés melléktermékeinek hasznosítása apropóján konzorciumi szinten célul tűztük ki a biodízel gyártás során nagy mennyiségben keletkező glicerin fázis finomítását és annak takarmányozási célra történő felhasználásának kidolgozását, természetesen az ezekhez kapcsolódó egészségügyi, gyártástechnológiai stb. vonatkozásokat is szem előtt tartva.
.jpg)
