Hírek > Végtelen fegyverkezésre kényszerülünk

Kutatási együttműködést kötött a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból a célból, hogy a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszert dolgozzanak ki, amely segíti majd az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is. 
 

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés az egyik legnagyobb állategészségügyi, járványtani kihívás a szakemberek számára. A vírus 2014-ben jelent meg Európában, hazánkban az első esetet 2018 áprilisában regisztrálták. Ma az ASP 10 megyében van jelen, és ahogy azt Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke jelezte, hosszú ideig velünk is lesz, hisz a természetes terjedés megállítása szinte lehetetlen. Viszont a hazai járványügynek sikerült eddig kézben tartani a fertőzést, így a terjedése lassult és eddig hazánkban kizárólag vaddisznóban találták meg az ASP vírusát. Azonban a hazai vaddisznóállomány tartós, afrikai sertéspestis-fertőzöttsége közvetlen veszélyt jelent a házi sertésekre.
 

A betegség átterjedése akár a teljes hazai sertéshúsexport leállításához is vezethet. Nem véletlen tehát, hogy a Nébih szívesen fogadta a debreceni kutatók megkeresését – bármi, ami akár alapkutatási szinten is segíthet a védekezésben vagy megelőzésben, azt támogatni, abban részt venni, mondhatjuk, hogy nemzetgazdasági érdek. Tudni kell ugyanis, hogy az ASP ellen nincs se gyógyszer, se vakcina, utóbbi előállítására világszerte folynak a kutatások.