Hírek > Az új agrár-szuperegyetem

Szuperegyetem Gödöllőn

Az új agráregyetem alapítványának kuratóriumában nagy nevek jelzik azt, hogy a szakma, a gazdaság, a kutatás és a politika legfajsúlyosabb embereit sikerült egyetlen cél mögé felsorakoztatni. A kormány nemzetközi szinten is versenyképes agrárfelsőoktatási intézményt kíván létrehozni. 

A Szent István Egyetem jelenlegi formájában 2020. augusztus 1-jén jött létre a korábbi Szent István Egyetem gödöllői és budai campusa, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert campusa, a Kaposvári Egyetem és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával.

Az új Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021. február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább. Ekkortól az intézmény részét képezi a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ kutatóhálózata és a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézete is.

Pénz, paripa
A kuratórium elnöke, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, aki biztosította a sajtótájékoztatón résztvevő újságírókat arról, hogy a tulajdonában álló Bonafarm csoport és a KITE Zrt. tudásbázisa hozzáférhetővé válik az oktatás számára. Kiemelten a precíziós gazdálkodás és az öntözés terén tudnának a legfrissebb információkkal szolgálni a hallgatók számára. „A vidéki értelmiség bástyáit akarjuk itt képezni, akik a vidék egyben tartásában is fontos szerepet játszanak” – mondta. A gödöllői egyetem gazdálkodása eddig mínuszos volt, a konszolidációra 3,6 milliárdot kapott az államtól. 2021-ben 2,7 milliárdnyi többletforrást igényel az új egyetem működtetése, ez mintegy 30 százalékos ráfordításemelkedés

A célok
Az egyetem képviseletében Gyuricza Csaba rektor azt hangsúlyozta, hogy a szinte napról napra megújuló csúcstechnológiát csak a nagyvállalatok képviselőitől lehet egy-egy előadás vagy gyakorlati foglalkozás keretében megtanulni. Távlati célként nevezte meg egy gyakorlóiskolai hálózat létrehozását, ahol az egyetem adhatná tovább a tudást. 

Horn Péter akadémikus erősíti a kuratórium kutatói oldalát. A professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság már évtizedek óta élén jár az innovációban, a NASA első nagy, polgári megrendelője is az agrárium volt. A támogatásellenőrzés vagy a termésbecslés már nem is létezne a műholdak nélkül. Az agrárium élen jár a biotechnológia, a nanotechnológia, az önvezető járművek, a dolgok internetje használatában. „A legtöbb tudásterületet ez a szakma integrálja, így aki agráregyetemet végzett, az nem is lehet pályaelhagyó, banki szakemberként is agráros marad” – mutatott rá Horn Péter. A szakember fontos feladatként jelölte meg azt is, hogy a társadalom számára közelebb kell vinni az élelmiszertermelést, hiszen nagyon eltávolodott tőle, így vonzóvá sem tehető a fiatalok számára. „Senki nem tudja például, hogy a tudományos akadémia dísztermében rosszabb technikai színvonalú a klímaberendezés, mint egy baromfiistállóban” – jegyezte meg a professzor.