Hírek > Agrárszektor Konferencia panelbeszélgetés

"Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy pontosan 9 hónap telt el az utolsó Agrárszektor Konferencia óta, ahol még arról beszélt, hogy gyengélkedik a világ takarmánygyártása, és vajon 2020 lehet a gyógyulás éve, de most már biztos, hogy ez a remény nem vált be. A szakember elmondta, hogy a világ takarmánygyártása 2014 és 2018 között egy komoly, 16-18%-os növekedést mutatott, majd 2019-ben történt egy erős visszaesés. A koronavírus-járvány berobbanása előtt még lehetett bízni abban, hogy ez változni fog, de aztán hamar kiderült, hogy idén is csökkenés lesz várható a világ takarmánypiacán. A szakember elmondta, hogy 2020-ban 1,1 milliárd tonnához fog közelíteni a világ takarmánygyártása, és az idei csökkenésben óriási szerepe van az afrikai sertéspestis hatásának, amely a tavalyi év után idén jelentősen visszavetette a sertéstakarmány-termelést. Kulik Zoltán beszélt arról is, hogy amíg 2017-ben még közel egymilliárdos volt a világ sertésállománya, addig 2016 és 2018 között 220 millió egyedet kellett kivágni, 2018 és 2020 között pedig további 127 millió állattal csökkent az állomány. Egy ilyen mértékű, megközelítőleg 33%-os csökkenés a takarmányfelhasználásban is borzalmas kieséseket okozott, összesen 135 millió tonna takarmány esett ki. Kulik Zoltán szerint a kivágott állomány helyett hiába állítottak be újat, a takarmánypiac negatív tendenciái ennek a kiesésnek köszönhetőek. 2020-ban Kína sertésállománya 30%-kal csökkent (428 millió egyedről 310 millió egyedre), míg Európában és az Amerikai Egyesült Államokban együttesen mindössze 3 millióval csökkent az állomány, világszinten pedig egy 16%-os csökkenés történt, ezzel összefüggően pedig csökkent az éves vágások száma is. Kulik Zoltán szerint 2020-ban további takarmánycsökkenés várható a világban.

A szakember elmondta, hogy Magyarország takarmányozását és a magyar takarmányköltségeket szinte teljesen meghatározza az ágazat teljes kitettsége a forint-euró árfolyam ingadozásainak. Kulik Zoltán rámutatott, hogy az idei 9-10%-os forintgyengülés miatt azok az additívek, vitaminok, mikroelemek, foszforhordozók, amiknek a világpozíciójában nincs változás, 8-10%-kal drágultak, míg a fehérjehordozóknál, főleg szójababnál már az év elejétől érezhető volt ez a hatás. 2020 első negyedévéhez képest a negyedik negyedévre az extrahált napraforgódara ára 63%-kal nőtt, az extrahált szójadara ára 33%-kal, az MCP (monokalcium-foszfát) takarmánykiegészítő ára 28%-kal, a kukoricáé pedig 37%-kal emelkedett.

Az elmúlt két hónapban a takarmánygyártás teljes vertikumára egy olyan negatív árspirál volt jellemző, amire az elmúlt 10 évben nem volt példa – mondta ki Kulik Zoltán.

A szakember szerint az elkövetkező fél évben a növénytermesztés jövedelmezősége és az állattenyésztés jövedelmezősége teljesen ketté fog válni. 2020 növénytermesztési szempontból egy átlagosnál jobb, mondhatni átlag fölötti év volt, akár a hektáronkénti termésátlagot, akár a teljes termést nézve. Kukoricára és napraforgóra ez kimondottan igaz volt. A magyar takarmányipar elmúlt 15 évét elnézve nagyon nagy változás nem történt, kivéve a sertéstenyésztés nagyságát, ahol az látható, hogy megfeleződött az állomány. Az alapanyagárak növekedése azonban óriási plusz költségeket jelent az állattenyésztőknek, ami a következő fél évben nagyon erősen érezhető lesz az ágazatban. Kulik Zoltán példaként elmondta, hogy a tejtermelésben, napi 30 literes termelésnél az alapanyagárak emelkedése 260-270 forintos költségnövekedést jelent, vagyis literenként 9-10 forinttal lett drágább a tej előállítása. Ez nagyjából 10%-os előállítási költségnövekedésnek felel meg. A sertéshizlalás tekintetében 1 kilogramm sertéshús előállítása 48-49 forinttal lett drágább, ami szintén bőven 10% felett van.

A koronavírus-járvány első hullámával és az év tapasztaltaival kapcsolatban Kulik Zoltán elmondta, hogy a legintenzívebb szakasz március-április volt, amikor az országban minden takarmánygyártó és -keverő példaértékűen összefogott, és kisegítette egymást. A szakember szerint gyakorlatilag az ágazat március 15-e és április 30-a között (másfél hónap alatt) 3 havi takarmányt és tápot készített elő, ehhez viszont 24/7-ben, éjjel-nappal mentek az üzemek, viszont ennek köszönhetően minden állattartó időben megkapta a szükséges mennyiségű takarmányt. Ennek ellenére sokan kezdtek el készleteket felhalmozni, hiába mondták a gyártók, hogy lesz elég takarmány. Kulik Zoltán elmondta, hogy ekkor azért a gyártók is tartottak tőle, hogy ki fognak fogyni olyan alapanyagokból, amikhez akkoriban nehezen lehetett hozzájutni. Aztán júniusban meg elkezdték szabadságra küldeni az embereket, mert ott volt legyártva a rengeteg táp és takarmány, állatból viszont nem lett több. Bár a szakember tart tőle, hogy most jön még a neheze, azt el kellett ismernie, hogy mind a mind a szakma egésze, mind a takarmányipar sztenderd évet zárt, de Kulik Zoltán a 2021-es évtől sokkal jobban tart, mint 2020-tól.

A tejágazattal kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a tejágazat idén megmutatta, hogy az állattartás egyik legnagyobb stabilitásra képes részét adhatja. Mivel logisztikai szempontból a tej az egyik legproblémásabb, az állattartók márciusban, a járvány berobbanásakor nagyon féltek, hogy meg tudják-e oldani a szállítást és az értékesítést. A helyzetet bonyolították az olaszországi lezárások, a kamionosok körében megjelenő bizonytalanság és pánik, aztán végül úgy alakult, hogy a tejár egész évben állandónak volt mondható, átlagosan 100 forint fölött volt. Nem voltak olyan kilengések, mint a baromfi- vagy a sertésszektorban, ahol 330-580 forint között mozogtak az árak. Kulik Zoltán beszélt arról is, hogy a szarvasmarha-szektorban az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy ha a koronavírus bejut az állattartó telepre, akkor ki fogja megfejni az állatokat? Több partnerük konkrétan karanténba helyezte a telepeit, és a munkások szép prémiumfizetéssel gyakorlatilag egy hónapig ott laktak.

A tömegtakarmányok kapcsán a szakember elmondta, hogy a kezdeti félelmek ellenére végül lett elegendő. Tömegtakarmány-bázis normális áron, normális mennyiségben tartalékban megvan mindenkinél, ami jó alap, és szükség is lesz rá, mert a többi oldalon őrült nagy problémák lehetnek. A fehérje-hordozók terén kezd egy komolyabb hiány kialakulni, a CGF-k (Corn Gluten Feed) pozíciója felértékelődött, de ami nincs, abból nem lehet szerezni. A meglevő készleteket kell beosztani. Kulik Zoltán szerint a tejágazat általánosságban (a koronavírus vonatkozásában) abszolút konszolidált, normális évet zárt, de a 10 forint körüli takarmányköltség-növekedés erősen érezhető lesz ebben az ágazatban is. A szakember szerint a 2020-as évet senki nem fogja elfelejteni, de a Vitafort Zrt. számára a 2021-es év, legyen bármilyen nehézségekkel teli, az egyik legfontosabb lesz. 40 éves évfordulójukat fogják ünnepelni, és február-március környékén fog elkezdődni a vállalat egyik legnagyobb beruházása."