Van esélyünk a GMO ellen?
2015-05-26


Hiába a tilalom, idén is találtak GMO-mentesnek jelzett, valójában génmanipulált vetőmagot. Végleg elvesztettük a harcot? Mit tehet Magyarország a génmódosított termények ellen? A kérdésekre a Vasárnapi Újság próbálta megtalálni a válaszokat.
Hiába a tilalom, idén is találtak GMO-mentesnek jelzett, valójában génmanipulált vetőmagot. Végleg elvesztettük a harcot? Mit tehet Magyarország a génmódosított termények ellen? A kérdésekre a Vasárnapi Újság próbálta megtalálni a válaszokat.
    
                                                              
A GMO-mentes Európáért fogtak össze Brüsszelben az uniós agrárminiszterek, akik megtiltanák, hogy köztermesztésbe kerüljenek a génmódosított növények. Ez is bizonyítja, milyen óriási az a lobbi, amely ilyen kukoricát, szóját, paradicsomot - csak hogy néhányat említsünk a sok közül - szeretne a gazdák földjében látni. Már a magyar alaptörvény is tiltja, hogy a hazai föld szennyezett legyen, és egyre több kezdeményezés születik a kontinensen a génmódosított növények elterjedésének megakadályozásáért. Széles szakmai és társadalmi összefogással alakult meg a GMO-mentes Magyarországért Közhasznú Társaság, mely a veszélyekre és a következményekre is szeretné a figyelmet felhívni.

A fogyasztónak választania kell tudni
Az alapítók egyike, Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója a Vasárnapi Újságnak elmondta, már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazódott a gondolat, hogy az importból beérkező GMO-s szóját hazai, nem GMO-s terménnyel, illetve más, elfelejtett takarmányokkal kell kiváltani. A szakember meggyőződése, hogy a fogyasztó a GMO-mentes terméket választja majd, nem igaz ugyanis az az állítás, hogy a magyar fogyasztó csak az árat figyeli, ha megkapja a választás lehetőségét is, a civil szerveződésnek pedig utóbbit elérni a legfontosabb feladata.

GMO már van, válaszok még nincsenek
Dr. Koppány György tudományos kutató a mûsorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a GMO-val természetidegen anyagok, növények jönnek létre, amelyek potenciális veszélyt is jelenthetnek, azt pedig, hogy pontosan milyet, még senki nem tudja. Egy GMO-s kukorica például rezisztens kell legyen bizonyos növényvédő szerekkel szemben, a gyökerén pedig olyan mennyiségû toxint kell termelnie, amely megakadályozza a kukoricabogár elszaporodását. A kérdés azonban az, hogy ezek a toxinok hogyan bomlanak le a talajban, eljutnak-e az élővizekbe, azon keresztül pedig az élelmiszerláncba - tette hozzá a kutató. Magyarország a GMO-t tiltó eltökéltségével ma még egy kis sziget Európában, ahol - bár a félelmek mindenhol nagyok, és valamennyire jogosak is - nagyon komoly lobbiérdek dolgozik – emlékeztetett a szakember.

Maradjon itthon a tiszta szója
Kulik Zoltán a Vitafort Zrt. vezérigazgatója is a magyar termékek védelmét sürgette a Vasárnapi Újságban. Emlékeztetett arra is, hogy amikor a génmentes mezőgazdasági termékekért kezdeményezés megindult, takarmányozási cégként elsőként csatlakoztak. Ma a magyar takarmánypotenciál 3,8 millió tonna, folyó áron durván 300 milliárd forint, a nagyrészt Dél- és Észak-Amerikából beérkező, 90-95 százalékban génmódosított szója ebből több mint 60 milliárdos nagyságrendet jelent, miközben a Magyarországon megtermelt 80 ezer tonnányi GMO-mentes, jól nyomon követhető, biztonságos szójabab 60 százaléka elhagyja az országot, Svájcba, Németországba, Angliába megy, ezt a folyamatot pedig mindenképp meg kell állítani.

Nyomkövetés!
Zászlós Tibor is úgy vélte, hogy a Magyarországon megtermelt értékes alapanyagokat további feldolgozásra, itthoni munkahelyek teremtésére, fenntartására kellene használni. Kulik Zoltán szerint megoldás lehet a Magyarországon szívesen termő és kiváló takarmány-alapanyagnak számító napraforgóból, repcéből többet termeszteni, a szójabab-termelést pedig bővíteni. De az élelmiszeriparnak is alkalmassá kell válnia arra, hogy elkülönítetten, pontosan nyomon követhetően, beazonosíthatóan tudjon előállítani tojást, sertéshúst, a vásárlókat pedig a folyamat végén megfelelő információkkal kell ellátni, hogy szabadon dönthessenek arról, GMO-mentes vagy GMO-s terméket vásárolnak-e.

„Közgazdasági csoda"?
Zászlós Tibor azt hangsúlyozta, a cég alapvetően garantáltan tiszta magyar vetőmagokat használ, így az általuk takarmányozott tehenek teje, húsa is GMO-mentes, és mindez az uniós elvárásoknak megfelelően nyomon is követhető. Amikor egy termék olcsóbb dobozolva, mint nyersen, lehet ugyan egy irigylésre méltó „közgazdasági csoda”, de a szakember szerint ilyenkor inkább hamis, nem nyomon követhető áruról lehet szó. Teljes GMO-mentességre törekedni persze lehetetlenség, hiszen a GMO-nyomok már az élet minden területén megtalálhatók – magyarázta Dr. Koppány György tudományos kutató. Az EU ezért a GMO-mentességhez 0,9 százalékban határozza meg a véletlenül vagy elkerülhetetlenül bekerült szennyeződés mennyiségének felső határát. 




Forrás: Hirado.hu


Egervári Ildikó
marketing és kommunikációs vezető
Vitafort Zrt.