TUZ ÉS JÁTÉK
2009-08-21


Az idei tuzijáték különlegességét az adta, hogy a New York-i Metropolitan és a párizsi operaház közönségét meghódító Miklósa Erika és napjaink egyik legtehetségesebb ifjú tenorja, Fekete Attila duettje kísérte az eseményt. A Petofi vers ihlette zene operai és népzenei elemekre épült.

Minden évben nagyon várjuk és minden évben nagy dilemmában vagyunk, hogy az augusztus 20-i ünnepségsorozat záróakkordját és fénypontját, a tuzijátékot a helyszínen nézzük meg vagy mondjunk le a puskapor szagáról, az égboltot megrezegteto suvito rakéták és az élomusor semmivel sem pótolható varázslatos élményérol.

             

Ezúttal otthon maradtunk. A programelozetes szerint nemcsak egy újdonságnak számitó pirotechnikai látványt, hanem egy különleges zenei élményt igért az immáron az ország születésnapjának kikiáltott ünnepnapon. Az  élo közvetités káprázatos összképet adott. A Citadella falán eddig nem látott geometriai alakzatok jelentek meg. A tüzijáték további különlegessége volt a is, hogy a rakéták egy részét az Erzsébet híd és a Lánchíd között a Dunán hosszanti irányban kikötött vizi szinpadrendszerrol, ugynevezett rakétakilövo pontokról lotték ki. Ehhez hasonlót Európában eddig csak a velencei karneválon vagy a Genfi tavon látthattak a nézok. Folyón eddig sehol a világon nem alkalmazták, ez a technika most debütált eloször.
A legkisebb lövedékek 20 milliméteresek, és 25 méter magasan robbannak, a legnagyobbak 300 milliméter szélesek, és 600 méter magasan ér véget az életük.



Az idei tuzijáték zenéjének különlegességét az adta, hogy a New York-i Metropolitan és a párizsi operaház közönségét meghódító Miklósa Erika és napjaink egyik legtehetségesebb ifjú tenorja, Fekete Attila éneke kísérte az eseményt.






                   














TUDTAD-E, HOGY MAGYARORSZAGON

  • nagyobb tuzijátékot eloször 1476-ban, Mátyás király és Beatrix esküvojén lehetett látni a német matematikus és csillagász, Regiomontanus, német matematikus csillagász jóvoltából, akinek reperto­árján világító buzogányok, tuzkerekek, tuzkupolák, tuzgolyók, rakéták, röppentyuk, gyújtónyilak, rohanó tuzlándzsák, görög­tüzek szerepeltek.

                                         

  • a tuzijátékok kiváló úttöroje és népszerusítoje az osztrák Anton Stuwer, aki a Városligetben, az Állatkert helyén rendszeresen rendezett szemkápráztató tuzijátékokat. Ezektol a tuzijátékoktól kapott kedvet Janitsári Iván és Emmerling Adolf, akik a magyar pirotechnika alapítói lettek. Ez utóbbi alapitotta az elso gyárat Pesterzsébeten, a gyárat 1946-ban államosították és Balatonfuzfore költöztették és beolvasztották a Nitrokémiai Ipartelepek gyártelepébe. Ott dolgozott Teleki György vegyész és Fekete Károly gépészmérnök, akik 1965-ben, Európában eloször használtak elektromos vezérléses indítást.




TUZ ÉS JÁTÉK

A pirotechnika szó a görög "pyros=tuz", és "techné=mesterség" szóból származik. A kémia egyik ága, mely fény, hang és robbanóhatást eloidézo vegyi anyagokkal foglalkozik.

Történetét a lopor feltalálásával szokták kezdeni, azonban már jóval régebbi idokben is használtak különféle köd- és tuzeffektusokat az egyiptomi papok, hogy ezzel vallási tanaik szolgálatába állítsák a népet. Az ókor félelmetes csodafegyvere volt a görögtuz, melyet i.e. 500-ban már használtak. Az összetételét sokáig nagy titokban tartották. Legfontosabb alapanyaga a nafta, a koolajnak alacsonyabb forráspontú frakciója lehetett, melyet desztilláció révén állítottak elo.

Ezután következtek a kínaiak a fekete loporral. Ókori feljegyzéseikben i.e. 2000-ben megemlítik a salétrom, kén és szént tartalmazó tuzijátékszereket, és az ezzel töltött petárdákat, rakétákat, melyek fényhatásukkal különbözo ünnepélyeket, vallásos szertartásokat tettek látványossá a résztvevok számára.

Japánban is gazdag hagyományai vannak a tuzijáték rendezésnek, és ugyancsak a japánoktól származnak az álcázó színesfüst-elegyek, valamint az oly sokszor megcsodált csillagszórók és a szobai tuzijátékok.

A VIII. században a lopor továbbfejlesztoi az arabok voltak, akik karavánok segítségével juttatták el Európába. A XIII. századtól a XVIII. századig közel 500 évig a harcászatban és kb. 230 évig a bányászatban alkalmazták. Érdekes tény, hogy a bányászatban a feketeloport eloször hazánkban használták „jövesztésre” Selmecbányán, amit késobb egész Európában átvettek.

A krónikák szerint Európában a tuzijátékok a XIV. század végén jelentek meg, s akkoriban egyházi kiváltság volt. Fénykorukat a XVIII. században érték el.
Az elso tuzijáték a feljegyzések szerint 1373-ban volt az észak-olaszországi Vicensa-ban, a békekötés napján volt.ázi személyek kiváltsága volt.  Az egykori krónikák szerint az igen fényes szemkápráztató látványt színes csillagok és bengáli-tüzek alkották.

Az olaszországi tuzijátékozás hagyományai Franciaországban találtak igazi otthonra. Nagy mecénása volt a tuzijátékoknak XV. Lajos; XVI. Lajos király és Mária Antoinette, Mária Terézia magyar királyno leánya házasságkötése alkalmával egész Párizst megvilágította a különféle rakéták tuzparádéja. Királyi látogatások programjából, nagy ünnepnapok eseményei közül, fejedelmi esküvok, békekötések alkalmából nem maradhatott el a tuzijáték.

Oroszország egyik cárja: I. Péter, vagy Nagy Péter is nagy muveloje volt a pirotechnikának. Saját kezuleg készítette rakétáit, tuzforgóit, 1754-ben, újév napján felesége, a késobbi I. Katalin cár tiszteletére tuzijátékot rendezett. Péter cár ténykedéseivel nagyot lendített a pirotechnika tudományán, számos technológiai leírás maradt fenn tole, melyeket még ma is használnak.

Angliában is gazdag hagyományai vannak a tuzijátékoknak. VII. Henrik angol király 1487-ben Yorki Erzsébettel való egybekelése alkalmából fényes tuzijátékot rendezett a Temzén. Az egykorú krónikák hatalmas, vízben úszó tuzokádó sárkányokról, csatajelenetekrol tesznek említést.

Az osztrák örökösödési háborút lezáró, 1749. április 27-i aacheni békekötés napján a londoni Green parkban fényes tuzijátékot rendeztek. Ehhez a pazar tuzijáték bemutatóhoz komponálta Händel FIrework cimu szimfonikus muvét.

A Habsburgok szintén nagy kedveloi voltak a tuzijátékoknak. Az uralkodók születésnapjukon, házasságuk, koronázásuk, békekötések alkalmával rendeztek tuzijátékokat a birodalom fovárosában, Bécsben. Fényes tuzijáték volt I. Lipót német-római császár, magyar királynak, 1666. december 5-én, Eleonóra Magdaléna Teréziával kötött házassága alkalmával Bécsben.

Az évezredes tapasztalat miatt, a tuzijátékok termelése ma is zömmel Kínában történik, de Japán, Dél-Korea, India, és Mexikó is az élvonalban vannak.