Sertés a szabadban?
2009-07-16


Parlagfu helyett természetközeli sertéstartás? Kocatartás és malacnevelés a szabadban, avagy van-e alternatívája Magyarországon a zárt nagyüzemi sertéstartásnak?

Kocatartás és malacnevelés a szabadban, avagy van-e alternatívája Magyarországon a zárt nagyüzemi sertéstartásnak?

2008. tavaszán hosszú mérlegelés után, tulajdonosi kezdeményezésre, a részvénytársaság igazgatósága a Viktor pusztai 800 kocás sertéstelepünk bezárása mellett döntött.A döntés, amit kényszeruen vettem tudomásul nagyon felkavart és csak annyit éreztem, hogy az lehetetlen, hogy ne legyen sertéstenyésztés Barcson. Korábban dolgoztam a Rattlerow sertéstenyészto szervezetnél, ahol megismertem ezt a kiváló tulajdonságokkal rendelkezo nagyon sokoldalú hibridet. Egy angliai szakmai út kapcsán pedig látóterembe került ugyanennek a sertésnek egy szokatlan itthon nem ismert szabadban történo tartási módja.
Ott szántóföldeken kalászosok után, meghatározott, több éves rotációban tartják ezeket az egyébként igen intenzíven termelo állatokat.

Ez nagyon felkeltette az érdeklodésemet, mert nagyon egyezett azokkal az elképzelésekkel, amelyek bennem felmerültek egy esetleges új kezdeményezés indítása kapcsán. Ilyen feltételnek gondoltam egy magas egészségügyi megítélésu állomány olyan helyen történo elhelyezését, ahol korábban sertéstartás még nem történt. Másik alapveto feltétel a megvalósítás viszonylag alacsony költség,- és idoigénye, ami által az állatok fogadására a gazdálkodás megkezdésére a leheto legrövidebb idon belül sor kerülhetett.  A korábbi magyarországi próbálkozások a hagyományos fajták vagy legfeljebb a tenyész süldok ilyen formában történo felnevelésére irányultak. Le szeretném szögezni: arra törekszünk, hogy a nálunk folyó sertéstartás, az elhelyezés kivételével minden elemében ( takarmányozás, tenyésztés, szaporítás, munkaszervezés ) a sertés tenyésztésben ma ismert legmodernebb eszközök és módszerek felhasználásával történjen. Hiszem, hogy a sertések szabadban történo elhelyezése jobb állategészségügyi helyzetet teremt mint amit egy átlagos nagyüzemi zárt technológia mellett biztosítani lehet.

Meggyozodésem, hogy ezáltal a kiesésbol eredo veszteségek jelentosen mérsékelhetoek és lehetoségünk nyílik arra, hogy tenyészállatainkat hosszabb idon át, több cikluson keresztül termelésbe tartsuk . Ezen túl a szabadban történo elhelyezés  esetében a  gyógyszer és a közüzemi költségek pl.:  víz, gáz, villany, töredékei a zárt tartás esetén megszokottnak. Erre alapozzuk üzleti sikereinket.

A szabadban történo elhelyezés ellenére tevékenységünket nem tartjuk biotermék eloállításnak, legfeljebb a tartásmódból adódóan ökológiailag átgondoltabb és természet közelibb a végtermék, ami a termékpálya valamennyi szereplojének csak a hasznára lehet.

Számtalan aggály és kérdés merült fel akkor amikor belevágtunk a megvalósításba. Legnagyobb kockázatot az éghajlati viszonyok közötti különbség jelenti mert Angliában ismeretlen fogalom a kánikula és a szélsoséges hideg. Azóta túl vagyunk februári és júniusi elléseken és annyit leírhatunk, hogy ez nem lehet akadálya annak, hogy szélesebb körben elterjedjen a szabadban való sertéstartás.
Kulcskérdésnek tunt a vagyonvédelem megvalósítása is, amit a zárt telepeken bevett gyakorlat szerint és annak eszközrendszerével sikerül megvalósítanunk.
A harmadik kérdéskör az állategészségügyi szakhatósággal való együtt muködés megteremtése volt, különös tekintettel a terület járványvédelmének megteremtésére, a vadon élo állatok területre történo bejutásának megakadályozására. A drótkerítés és villanypásztor kombináció segítségével elértük, hogy közel egy éves muködésünk alatt nem észleltünk betörési kísérletet.

Számomra természetesnek tunt, hogy a kiinduló állomány gerincét a Rattlerow-Seghers,  a kezeim között korábban  nagyüzemi körülmények között már bizonyított lapály és duroc szintetikus vonalainak keresztezésébol származó landrock  kocái fogják adni .Ezekben  az állatokban megtalálható az, az osero amely a szélsoséges viszonyok elviseléséhez szükséges, ugyanakkor rendelkeznek olyan termelési potenciállal, amely bármely más fajtával vagy hibriddel szemben versenyképessé teszi.A termelési célnak megfeleloen erre az anyai vonalra vagy közvetlenül végtermék eloállító kan spermáját használhatjuk, és hízó végterméket kapunk vagy egy anyai tulajdonságokra szelektált kan használatával tenyész süldoket állíthatunk elo.

A sertések kerítéssel körülvett, eltéro méretu úgynevezett tenyész kertekben vannak elhelyezve mely kerítések az állatok feloli oldalon elektromos védelemmel (villanypásztor) is el vannak látva.

A kerítések magassága eltéro, de mivel ezen  kerítések egyben a hagyományos értelemben vett állattartó telepek külso kerítésének felelnek meg ezért mindenkor képesnek kell lenniük az állategészségügyi szempontból veszélyt hordozó vadonélo állatok  ezeken történo átjutásának megakadályozására, valamint bizonyos vagyonvédelmi szerepe is van.

A tenyész kertekben az állatokat az idojárás viszontagságaitól mozgatható, áttelepítheto konténerek védik. Ezeknek alapvetoen három változatát különböztetjük meg. A kocák, kocasüldok csoportos elhelyezésére szolgáló nagyobb méretu konténer 15-20 állat számára elegendo. Ezekbol annyi helyezheto el egy kertben, hogy a terület állateltartó képességét figyelembe véve 1 ha területre legfeljebb 30-40 koca kerüljön.

 

Az ello és a szoptató kocák külön elkerített részben az állatok egyenkénti elhelyezésére alkalmas ugyancsak mobil konténerekben találhatóak. A többször ellett kocák összejárhatnak, míg a süldok esetében egy-egy konténerhez külön villanypásztorral elkülönített udvar van az egymás óljába való átjárás megakadályozására.
A harmadik fajta mobil építmény egy kifutóval kiegészített négyszög alaprajzú alacsony belmagasságú konténer ól ahol a malacokat a választásuktól a hizlaldába telepítésükig tartjuk növekvo almon. Az etetésük, itatásuk a konténeren belül van megoldva.
















A mobil konténerek mindhárom típusát az érdekeltségi körünkbe tartozó fémipari vállalkozás a DRÁVA ACÉL KFT – vel közösen alakítottuk ki a szigetországból hozott információk alapján.
A telepen a termékenyítés és az elletés szakaszos, a többhetes sygma rendszer kialakítása az állományfejlesztéssel párhuzamosan folyamatosan történik. Ennek eléréséhez az ivarzás szinkronizálás Regumate használatával történik. A kocák ivarzás stimulálását tenyészkanok jelenléte segíti, a termékenyítés mesterséges, amelyhez a spermát minden estben úgy vásároljuk.


A takarmányozási rendszerünket a Vitafort Elso Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. alakította ki. A több fázisú malactakarmányokon túl a süldo, a koca tápokat is készen vásároljuk addig,  amíg olyan technológiai színvonalú kevero berendezést nem tudunk muködtetni ami az ilyen minoségu takarmánygyártást  helyettesíteni tudná.

Az állatokat 100 koca állomány nagyság eléréséig egy személy gondozza. A szakmai irányításon túl, amennyiben egy – egy feladat úgy kívánja munkájához további  segítséget  kaphat.

A sertések fentiekben leírt tartása rengeteg lehetoséget rejt a magyar állattenyésztés számára.

  • Olyan területeket lehet általa  hasznosítani  amelyek korábban értéktelenek, gyomnövénnyel   (parlagfuvel) szennyezettek, elhanyagoltak voltak.
  • A kisüzemi és a nagyüzemi gyakorlata is egyaránt bevezetheto.


























    Nagyobb nyilvánosság megteremtésével úgy szolgálhatja a biztonságos alapanyagokra épülo húsfogyasztás szélesebb köru elterjedését, hogy az így eloállított sertéshús nem drágább, mint a kommersz húsárúk és ezzel ne jusson a mangalica húsfogyasztás elterjesztésének- sikertörténetnek nem nevezheto - sorsára.

    Rideg Gábor
    termelési igazgató

    DRÁVA-COOP Zrt.
    Barcs