A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját orzo katonák a feltámadás hírét vevo, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták oket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörbol locsolták le a lányokat, sot egyes vidékeken a patakban megfürösztötték oket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebbol.
A locsolóversek a néphagyományból gyökereznek, szájhagyomány útján, számos változatban terjednek, módosulnak a mai napig. Számos vicces, pajzán vagy éppen illetlen locsolóverssel együtt már szinte saját életet élnek, elszakadva magától a locsolás szertartásától, bizonyos esetben mintegy helyettesítve magát a locsolást is.
Legszebb magyar locsolóversek a Vitafort válogatásából
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!
Kerek erdon jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Meg szabad-e locsolni?
Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tole, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!
Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplo ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztol megnonek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdon jártam, Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengo kocsin, Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom!
Húsvéti szokások
Tojásfestés
A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlodött madár az ot fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat.
Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás elotti – sírban is találtak festett, karcolt díszu tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum oriz. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettos vonalú, a kettos vonalat létraszeruen merolegesekkel összeköto díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élo népek körében. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülok ünnepi ajándékként – a korai kereszténység húsvéti keresztelésére emlékeztetve – húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek.
Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezéskor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfon díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitünteto figyelmességet kifejezo gesztust. A húsvéti tojásokkal – mint valami labdákkal vagy golyókkal – játszottak a gyerekek a szabadban, vagy igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét. Ha pedig húsvét után, Szentháromság vasárnapján – a népnyelv szerint mátkáló vasárnapon – a leány leendo nyoszolyólányául, komaasszonyául kiszemelt barátnojének ajándékos tálat küldött, arról sem hiányozhatott a húsvéti tojás. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerubb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A fiúk az erdobe jártak ki a madarak fészkeibol tojást gyujteni. Tény: a tavasz egyik jele, hogy a madarak lerakják tojásaikat, a tyúkok pedig tojni kezdenek.Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék.
A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerubb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színu marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj fozetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások "írásának" legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítomotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.
Kakaslövés
Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élo kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyilvesszovel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Eloször perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be. A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tuzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fuztek.
Barkaág a lakásban
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fuzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megorzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tuzve villámcsapástól orizte a házat, egyébként különbözo betegségek alkalmával is használták, gyógyító erot tulajdonítva neki.
Az Amerikai Egyesült Államokban is a német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-t, a tojásfát, amely valóban olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termo fa volna. Európa északi pereméhez közeledve a barka sem nyílik ki virágvasárnapra. Így aztán például a Lengyelország északi vidékein lakók asszonyai száraz virágokat dolgoznak az ágakra, s ezeket a – nemegyszer méteres – palmynak nevezett alkotásokat hordozzák a virágvasárnapi körmeneten, majd orzik meg – megszentelve – otthonaikban.
Csibe, bárány és nyúl
A kiscsibék kikelése egy-két nemzedékkel ezelott sokak élménye lehetett, míg napjainkban, amikor a reprodukció feladatát a „csirkegyárak” vették át, a kikelo vagy naposcsibe hovatovább egzotikumként jelenik meg. A tojásból kikelo kiscsirke vagy más madár is szerepel az üdvözlolapokon. Gyakran kosárban ülve – hiszen a kotlós a keltetogépek kora elott kosáron ülve költött –, s nemegyszer több tojással körülvéve. Ezek utalhatnak a még ki nem kelt „tojástestvérek”-re, vagy csak mint további húsvéti jelképek vannak jelen. Gyakori a levelezolapokon a tojásra festett madár, csirke is, vagy a kotlóst és csibéit ábrázoló életkép. Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. Egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütoformák is akadtak.
A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik ot a mai napig Isten bárányának.
Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földrol honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégíto magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszeru tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésu Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.
Mit ünneplünk Húsvétkor?
A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenloséget követo elso holdtölte utáni elso vasárnap.
A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést is, amelynek eredete a német Oster szóval együtt keresendo. Ose egy germán istenno, Ostara az alvilág úrnoje, ünnepe a tavaszi napéjegyenloség idején volt. Az is lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik.
A magyar szó: a húsvét, az azt megelozo idoszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenloség idején tartott termékenységi ünnepekkel, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-bol származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni elso vasárnapra esik: március 22-e és április 25-e közé.
Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuját azonban egy frissen leölt bárány vérével kenték be, így az o házukat “elkerülte” a végzet.
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi idoszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az elokészületi ido a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt további ünnepek követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, és húsvéti idonek is nevezik. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét, amely fehérvasárnapig tart.
A húsvét ünnepi elokészületei, a hagyomány szerint már hamvazószerdával megkezdodnek, innentol kezdve 40 napig lemondunk az ételrol - úgy, ahogy Jézus lemondott értünk életérol. Ez a fajta lemondás tulajdonképpen közösségvállalás, amely a vallásos embereknek alkalmat ad a hitben való elmélyülésre és kiengesztelodésre. Ezáltal méltóképpen felkészülhetnek Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
A negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét, virágvasárnappal kezdodik. A nagyhét napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak, illetve a népszokások ezeket elevenítik fel. Virágvasárnap a bevonulás napja. Ekkor az emberek pálmaágakkal, vagy barkákkal mennek a templomba. Nagycsütörtök, az utolsó vacsora és a tanítványok lábainak megmosásának a napja. Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének a napja, a gyászünnep. Nagyszombat már a feltámadás jegyében zajlik. Elindulnak a körmenetek, a templomokban gyertyát gyújtanak és lezárul a böjt is.
Tulajdonképpen Nagyszombathoz tartoznak a jellegzetes ételek is, mint például a tojás, a bárány és a kalács. Húsvét vasárnap maga a feltámadás napja. Ekkor sokan megnézik a Napfelkeltét, majd a hagyomány szerint bárányt fogyasztanak. A bárányevés az "áldozati bárányságot", azaz Jézus halálát szimbolizálja. Ezért is nevezik ot a mai napig Isten bárányának.
Miért tojik a húsvéti nyúl tojást?
A régi pogány hagyományok egy része beépült az európai kultúrába és a keresztény vallásba is, ünnepeink nagyrészt pogány eredetuek. Ostra az újjászületés, a termékenység istennoje, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedo madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istenno és a kezében lévo tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istenno a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.
A pogány tavaszünnep az idok során összeolvadt a keresztények húsvéti ünnepével. Ez az ünnep egyben az emberiség azon hagyományait viszi tovább, miszerint akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erokkel, ha alkalmazkodunk a természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, a Nap és a Hold járásához.
Forrás: www.sulinet.hu