Locsolóversek a Vitafort válogatásából
2009-04-09


A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját or

A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját orzo katonák a feltámadás hírét vevo, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták oket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörbol locsolták le a lányokat, sot egyes vidékeken a patakban megfürösztötték oket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebbol.

A locsolóversek a néphagyományból gyökereznek, szájhagyomány útján, számos változatban terjednek, módosulnak a mai napig. Számos vicces, pajzán vagy éppen illetlen locsolóverssel együtt már szinte saját életet élnek, elszakadva magától a locsolás szertartásától, bizonyos esetben mintegy helyettesítve magát a locsolást is.

Legszebb magyar locsolóversek a Vitafort válogatásából



Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!



Kerek erdon jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Meg szabad-e locsolni?

 

 
Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tole, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!







Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplo ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztol megnonek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál
.



Kerek erdon jártam, Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengo kocsin, Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom!


Húsvéti szokások

Tojásfestés
A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlodött madár az ot fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat.
Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás elotti – sírban is találtak festett, karcolt díszu tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum oriz. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettos vonalú, a kettos vonalat létraszeruen merolegesekkel összeköto díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élo népek körében. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülok ünnepi ajándékként – a korai kereszténység húsvéti keresztelésére emlékeztetve – húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek.
Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezéskor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfon díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitünteto figyelmességet kifejezo gesztust. A húsvéti tojásokkal – mint valami labdákkal vagy golyókkal – játszottak a gyerekek a szabadban, vagy igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét. Ha pedig húsvét után, Szentháromság vasárnapján – a népnyelv szerint mátkáló vasárnapon – a leány leendo nyoszolyólányául, komaasszonyául kiszemelt barátnojének ajándékos tálat küldött, arról sem hiányozhatott a húsvéti tojás. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerubb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi.  A fiúk az erdobe jártak ki a madarak fészkeibol tojást gyujteni. Tény: a tavasz egyik jele, hogy a madarak lerakják tojásaikat, a tyúkok pedig tojni kezdenek.Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék.
A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerubb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színu marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj fozetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások "írásának" legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítomotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.

Kakaslövés
Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élo kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyilvesszovel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Eloször perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be. A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tuzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fuztek.

Barkaág a lakásban
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fuzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megorzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tuzve villámcsapástól orizte a házat, egyébként különbözo betegségek alkalmával is használták, gyógyító erot tulajdonítva neki.
Az Amerikai Egyesült Államokban is a német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-t, a tojásfát, amely valóban olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termo fa volna. Európa északi pereméhez közeledve a barka sem nyílik ki virágvasárnapra. Így aztán például a Lengyelország északi vidékein lakók asszonyai száraz virágokat dolgoznak az ágakra, s ezeket a – nemegyszer méteres – palmynak nevezett alkotásokat hordozzák a virágvasárnapi körmeneten, majd orzik meg – megszentelve – otthonaikban.

Csibe, bárány és nyúl
A kiscsibék kikelése egy-két nemzedékkel ezelott sokak élménye lehetett, míg napjainkban, amikor a reprodukció feladatát a „csirkegyárak” vették át, a kikelo vagy naposcsibe hovatovább egzotikumként jelenik meg. A tojásból kikelo kiscsirke vagy más madár is szerepel az üdvözlolapokon. Gyakran kosárban ülve – hiszen a kotlós a keltetogépek kora elott kosáron ülve költött –, s nemegyszer több tojással körülvéve. Ezek utalhatnak a még ki nem kelt „tojástestvérek”-re, vagy csak mint további húsvéti jelképek vannak jelen. Gyakori a levelezolapokon a tojásra festett madár, csirke is, vagy a kotlóst és csibéit ábrázoló életkép. Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. Egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütoformák is akadtak.
A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik ot a mai napig Isten bárányának.
Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földrol honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégíto magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszeru tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésu Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.

Mit ünneplünk Húsvétkor?

A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenloséget követo elso holdtölte utáni elso vasárnap.

A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést is, amelynek eredete a német Oster szóval együtt keresendo. Ose egy germán istenno, Ostara az alvilág úrnoje, ünnepe a tavaszi napéjegyenloség idején volt. Az is lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik.

A magyar szó: a húsvét, az azt megelozo idoszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenloség idején tartott termékenységi ünnepekkel, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-bol származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni elso vasárnapra esik: március 22-e és április 25-e közé.
Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuját azonban egy frissen leölt bárány vérével kenték be, így az o házukat “elkerülte” a végzet.
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi idoszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az elokészületi ido a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt további ünnepek követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, és húsvéti idonek is nevezik. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét, amely fehérvasárnapig tart.

A húsvét ünnepi elokészületei, a hagyomány szerint már hamvazószerdával megkezdodnek, innentol kezdve 40 napig lemondunk az ételrol - úgy, ahogy Jézus lemondott értünk életérol. Ez a fajta lemondás tulajdonképpen közösségvállalás, amely a vallásos embereknek alkalmat ad a hitben való elmélyülésre és kiengesztelodésre. Ezáltal méltóképpen felkészülhetnek Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
A negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét, virágvasárnappal kezdodik. A nagyhét napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak, illetve a népszokások ezeket elevenítik fel. Virágvasárnap a bevonulás napja. Ekkor az emberek pálmaágakkal, vagy barkákkal mennek a templomba. Nagycsütörtök, az utolsó vacsora és a tanítványok lábainak megmosásának a napja. Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének a napja, a gyászünnep. Nagyszombat már a feltámadás jegyében zajlik. Elindulnak a körmenetek, a templomokban gyertyát gyújtanak és lezárul a böjt is.
Tulajdonképpen Nagyszombathoz tartoznak a jellegzetes ételek is, mint például a tojás, a bárány és a kalács. Húsvét vasárnap maga a feltámadás napja. Ekkor sokan megnézik a Napfelkeltét, majd a hagyomány szerint bárányt fogyasztanak. A bárányevés az "áldozati bárányságot", azaz Jézus halálát szimbolizálja. Ezért is nevezik ot a mai napig Isten bárányának.

Miért tojik a húsvéti nyúl tojást?

A régi pogány hagyományok egy része beépült az európai kultúrába és a keresztény vallásba is, ünnepeink nagyrészt pogány eredetuek. Ostra az újjászületés, a termékenység istennoje, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedo madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istenno és a kezében lévo tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istenno a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.

A pogány tavaszünnep az idok során összeolvadt a keresztények húsvéti ünnepével. Ez az ünnep egyben az emberiség azon hagyományait viszi tovább, miszerint akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erokkel, ha alkalmazkodunk a természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, a Nap és a Hold járásához.

Forrás: www.sulinet.hu