Mivel aznap csak délután kezdett esni, nem mosta el a Vitafort Elso Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. legutóbbi Országos Szakmai Partnertalálkozóját 2010. június 2-án Dabason. Az eloadások és az utána következo ebéd alatt még jó volt az ido, a „tehénparádé” azonban már eléggé vizenyosre sikeredett. Jó hangulatban azonban nem volt hiány.
Ha Vitafort, akkor programok – juthat eszükbe a takarmánygyártó cég partnereinek. A program lehet szakmai és szabadidos, a legszerencsésebb – és a mindennapok során leginkább kívánatos -, ha össze lehet hozni a kettot. A Vitafort szakmai napjai, partnertalálkozói általában ilyenek.
A partnertalálkozó szakmaiságát tartalmas eloadások alapozták meg. A zsúfolásig megtelt teremben Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a partnereket és beszélt a takarmánygyártás nemzetközi és hazai tendenciáiról, valamint a céget érinto híreket ismertette.
Merre tart a takarmánypiac?
A várható tendenciák szerint 2030-ra egymilliárd fovel no a világ húsfogyasztóinak száma, foként a fejlodo országoknak köszönhetoen. A bovülo húsfogyasztás ki fog hatni a takarmánygyártásra is – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató. Ismertetése szerint a világ teljes ipari takarmány kibocsátása 700 millió tonna, a háztáji takarmány kibocsátás becsült értéke pedig 300-400 millió tonna. A világban eloállított ipari takarmány mennyiség 2000 óta 15 százalékkal bovült, e mennyiség 65 százalékát tavaly négy ország, illetve közösség - az Egyesült Államok, az EU, Kína és Brazília - állította elo. Miközben azonban az Egyesült Államokban 1, Kínában és Brazíliában pedig 10-10 százalékkal több takarmányt állítottak elo 2009-ben az elozo évhez képest, az EU-ban a termelés 7 millió tonnával, 4 százalékkal, 143 millió tonnára csökkent – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató.
A Vitafort tevékenysége
A takarmánygyártás terén a magyarországi visszaesés mértéke tavaly 3,8 százalék volt - mondta Kulik Zoltán. Kifejtette: a magyarországi csökkenés 220 ezer tonnával kevesebb takarmányt jelentett a megelozo évhez képest. Ennek ellenére a Vitafort 1 százalékkal 19 százalékra növelte részesedését a magyarországi takarmánypiacon, 730 ezer tonna készkeverék takarmánnyal egyenértéku termék eloállításával.
Kulik Zoltán beszámolt arról, hogy a többségi magyar tulajdonú Vitafort és francia részvényese, az Union InVivo csoport 2009-ben létrehozta az InVivo Trading Zrt.-t, amelynek fo tevékenysége a gabonakereskedelem. A Vitafort ezzel a júliusban már egy éve muködo céggel – francia háttere alapján – próbál piacot szerezni partnerei számára – tette hozá a vezérigazgató. A világ négy kontinensének számos országában muködo, 1945-ös alapítású, ma már 6200 fovel muködo InVivo csoport árbevétele 5,3 milliárd euró.
A FEI Lovas Világjátékok
A vezérigazgató beszélt az Alltech FEI Lovas Világjátékokról is, a nemzetközi rendezvénynek ugyanis a Vitafort hivatalos magyar takarmányozási partnere. A 2010. szeptember 25. és október 10. között megrendezésre kerülo FEI világjátékokra több, mint 600 ezer látogatót várnak az Egyesült Államokbeli Centucky államba, Lexingtonba, a televíziókon pedig csaknem félmilliárd nézoje lesz. Erre a világversenyre 9 magyar versenyzo is kijuthat.
Kulik Zoltán felhívta a figyelmet arra a jótékonysági programra, amelynek keretében magánszemélyként vagy cég nevében a magyar agrárium is hozzájárulhat a magyar válogatott kiutazásához. Számos partnerünk jelezte támogatói szándékát. Pénzadomány alapítványi számlára történo befizetésével, illetve a 2010. július 16-án, pénteken a Kincsem Parkban tartandó Jótékonysági Esten való részvétellel lehet segíteni.
Megállt a sertésállomány csökkenése
A magyar élelmiszeripar piacainak negyedét veszítette el az EU csatlakozás óta, foként a rossz makrogazdasági környezet miatt - mondta a partnertalálkozón a következo eloadó, Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetsége (és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége) elnöke hozzátette: ma Magyarországon EU fejlesztési támogatást gyakorlatilag bármilyen ágazati szereplo tud igényelni, kivéve a nagy élelmiszeripari cégeket. Ez is oka annak, hogy regionális partnereinkkel szemben veszítettük el piacaink és élelmiszeriparunk egy részét is.
Éder Tamás emlékeztetett az állatállomány csökkenésére: a sertésállomány mérséklodése ugyan a KSH adatai szerint 2009 végére "végre leállt" Magyarországon, a vágóhidak azonban szarvasmarhából az elozo évinél 7 százalékkal kevesebbet, 113 ezret, sertésbol pedig 0,1 százalékkal kevesebbet, 4,3 milliót vágtak le tavaly. A magyar sertésárak tartósan az EU átlagárak felett vannak, ami növeli az élosertés import attraktivitását. Az EU átlagár egyes idoszakokban akár 50 százalékkal is meghaladhatja a legfontosabb nemzetközi versenytársak árait.
Az EU nemzetközi versenyképessége különben csökken a sertéshús ágazatban: Az uniós nettó exportja 2009-ben már csökkent és ez a csökkenés várhatóan tovább tart a prognózisok szerint. Az elozetes adatok alapján ugyanakkor 2009-ben Magyarország import élosertés és hús mennyisége valamint értéke is növekedett, míg az export esetében növekedés volt a kivitt hús mennyiségében és értékében egyaránt - hívta fel a figyelmet az eloadó.
Javaslatok a kormányzatnak
Éder Tamás szerint az élelmiszergazdaság, illetve a húságazat kialakult negatív helyzetének helyreállítására át kell rendezni a támogatásokat, preferálva az állattenyésztést és az élelmiszeripart. Elo kell segíteni a konszolidációt és a koncentrációt, a tartós szerzodéses kapcsolatokat, növelni az integrációkat. Támogatni kell a minoségi magyar húsipari termékek promócióját és csökkenteni az áfa-t. A jelenleginél súlyosabb szankciókat kell továbbá alkalmazni a jogszabályokat súlyosan, szándékosan megszegokkel szemben – fejtette ki. (Éder Tamás eloadása után a Magyar Vidék Televíziónak adott interjújában elmondta, hogy ezekkel a javaslatokkal már megkeresték a Vidékfejlesztési Minisztériumot, személyes találkozót is kezdeményezve Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel.)
Szaporodásbiológiai eredmények
Gábor György, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) tudományos tanácsadója „Szaporodásbiológiai eredmények és az involúciós zavarok hatása a tejtermelés gazdaságosságára” címmel tartott eloadást. Mint kifejtette, a gazdaságosabb tejtermelés megvalósításához segítség lehet a két ellés közötti ido csökkentése. Magyarországon az átlagos két ellés közti ido jelenleg 442 nap – hívta fel a figyelmet.
A szakember egyebek között ismertette az ÁTK Vitafort Zrt.-vel közös eredeti céljait. Ezek között van a korai laboratóriumi vemhességvizsgálat PSPB (Biopryn) teszt, amelynek segítségével az üres állatok hamar kiszurhetok. Az üres állatok vérmintáiból végzett ciklus vizsgálatot ezek célzott hormonkezelése követi a mielobbi újravemhesítés érdekében. A magzatvesztés mértékének megállapítása, annak csökkentése is a célok között szerepel. A tenyésztési és szaporodási eredmények analízise a Bopella adatbázis. Az adatbázis összegyujti és értékeli a teleprol beérkezo adatokat (a tehenek származási és termelési, valamint szaporodási, involúciós és kezelési adatait), a termékenyíto bika és apa adatait, a vemhességvizsgálati és ciklusvizsgálati laboratóriumi eredményeket, a magzatvesztési adatokat, a napi homérsékleti adatokat (min., max., közép).
A kutatóintézetek és a termelés kapcsolata
A kutatóintézetek és a termelés kapcsolata témakörben hárman tartottak eloadást: Brydl Endre egyetemi tanár a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karáról, Rátky József, az ÁTK foigazgatója és Várady László, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) foigazgatója.
Brydl Endre egyebek között arról beszélt, hogy az egészséges állomány – szükségletei kielégítése esetén - genetikai képességeinek megfeleloen tartósan termel és szaporodik. Kiemelte, hogy a tejhasznú tehenészetekben végzett togyegészségügyi vizsgálatok alapján a kórokozók megoszlása a következo volt: környezeti kórokozó (44 százalék), fertozo kórokozó (35 százalék) és átmeneti kórokozó (21 százalék).
Kutatások belföldön és projektek külföldön
Rátky József emlékeztetett arra, hogy az ÁTK és a Vitafort Zrt. együttmuködése már 15 éves múltra tekint vissza az alkalmazott kutatásokban. Egy 2002-2004 közötti együttmuködési szerzodés keretében a tejelo szarvasmarhák már említett szaporodási teljesítményének javítását vizsgálták. Egy 2004-2007 közötti GAK pályázat kapcsán a szaporodásbiológiai mutatók javítását kutatták okszeru takarmányozással tejelo szarvasmarha állományokban. A három éves programban (összesen 10 telepen végzett kísérletekben) több terméket fejlesztettek ki közösen. Innovációs szerzodést kötöttek 2005-2008 évekre a tejelo szarvasmarhák ellés utáni tápanyag-ellátottsága és az újravemhesülés közötti összefüggések vizsgálatára (a Vitafort partnereinél). 2009-ben és 2010-ben innovációs szerzodések következtek de együtt dolgoznak a világban egyéb projektek kapcsán is, amelyekhez a gazdasági hátteret K+F bilaterális együttmuködések, illetve a beruházásokra vonatkozó kormányközi szerzodések és a vállalkozói toke adják. Az egyik ilyen projekt Laoszban 8,6 millió dolláros: három takarmánykevero üzem (hal, sertés, baromfi) vágóhíd továbbá sertés és baromfi telepek. A másik említett projekt Algériában 15 millió dolláros, tejelo szarvasmarha – embrió átültetés, mesterséges termékenyíto hálózat (folyamatban). Késobb kiskérodzok és takarmánykevero üzemek vannak a projektben.
Összefogás a szegénység ellen
Váradi László, a HAKI foigazgatója „A tudomány és a gyakorlat összefogása a szegénység felszámolásért” címet választotta eloadásának. Felhívta a figyelmet az éhezésre és szegénységre a XXI. században. Rámutatott, hogy az alultápláltság a legnagyobb gyilkos a világon (többen halnak meg emiatt, mint az AIDS, háborúk, terrorizmus stb. következtében). A FAO adatai szerint percenként 23 gyerek hal meg a világon rossz táplálkozási körülmények miatt. A világ népességének egyötöde él nagy szegénységben (kevesebb, mint 1 dollárból naponta) és több, mint 4 milliárd ember napi bevétele kevesebb, mint 4 amerikai dollár. Segély helyett együttmuködés a cél – magyarázta.
A HAKI kutatási stratégiájának fo elemei a multidiszciplináris kutatás aktív nemzetközi együttmuködés keretében, tudás és technológia transzfer a kutatási eredmények hasznosítása érdekében, illetve részvétel nemzetközi fejlesztési együttmuködési programokban. A HAKI akvakultúra fejlesztési projektek aktív résztvevoje a fejlodo országokban. Magyarország EU csatlakozását követoen új lehetoségek nyíltak ezek tekintetében is. A foigazgató megemlítette a Nemzetközi Fejlesztési Együttmuködési (NEFE) programot, a kötött segélyhitelt és az EU projekteket. A jövore vonatkozó HAKI-Vitafort együttmuködési tervek között rámutatott a részvételre a Laoszban felépült haltápüzemek üzemeltetésében, a laoszi élelmiszergazdaság minoségi fejlesztésére irányuló nemzeti fejlesztési programban, továbbá új projektek elokészítésére Kambodzsában és Vietnamban, nem beszélve a kínai együttmuködés fejlesztésérol, illetve a K+F programok kapcsán a haltakarmány adalékok fejlesztésérol.
Vitafort Tehénparádé és Garden Party
Az eloadások után következett az ebéd – hajnaltól ennek érdekében még egy ökröt is forgattak – és a tehénparádé, amelynek keretében „leleplezték” azokat az életnagyságú tehénszobrokat, amelyeket a sikeres pályázók kifesthettek. Az eso ekkor már javában zuhogott, de a hangulatot egy Garden Party keretében tombolahúzás fokozta tovább. Akinek nem volt ideje eddig a süteményekbol csipegetni, a részvénytársaság parkjában elorelátóan felállított sátrak védelme alatt még megtehette ekkor is. A tombolahúzás után az égi csatornák még mindig nem apadtak el, ekkor kezdtek csak hazaindulni a vendégek: a Vitafort partnerei. Hazafelé az autóban vagy másnap, a cégnél, talán beszéltek is róla, hogy most sem fáradtak hiába Dabasra. Egy mintaszeruen vezetett cég életébe láthattak bele ugyanis újfent, az asztali örömök mellett ismét megízlelve a személyes találkozások elmaradhatatlan varázsát.
A tudósítást Tóth László Levente, a www.agrarhaszon.hu foszerkesztoje készítette.
Kérjük tekintse meg a teljes anyagot a www.agrarhaszon.hu weboldalon!