A néphagyomány szerint éppen ezen a napon, azaz február 24-én érhet véget a tél: „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”. Ezt a napot az 1493-as esztergomi zsinat óta ünnepelték, mint Szent Mátyás napját, mivel a néphiedelem szerint az o szekercéje töri meg a jeget.
A szent magyarországi kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma, okleveleken a 14. században kezd keltezésként szerepelni. Hazai tiszteletének kialakulása a középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függ össze. Mátyás apostol ereklyéit ugyanis Trierben orzik, a Szent Mátyás-apátság bazilikájában. A magyar zarándokok mindig útba ejtették Trier városát, hogy megtekintsék ezeket a relikviákat, és hazatérve terjesztették Szent Mátyás tiszteletét.
A szent és a név magyarországi népszeruségét Mátyás király is nagyban növelte. Mátyás napja tehát február 24-re esik. Az emberek képzelete Mátyás apostol ünnepe és a közeledo tavasz között kapcsolatot teremtett, így lett a szent Jégtöro Mátyás, mert az o szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Bár az idok során ezen ünnepek közül sokat eltöröltek, a napokhoz kötodo hiedelmek és hagyományok a nép körében tovább éltek.
Szokás mondani, hogy "Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akkó ront".
Ha Mátyáskor még fagy, akkor a jégtöro éleztetni adta a csákányát. Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi idojárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra. A hideg ido jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz.
Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szolo savanyú lesz. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védoszentje. A halászok, ha ezen a napon bárminemu halat fogtak, azt Mátyás csukájának nevezték, és ez egész évre szerencsét jelentett, bo zsákmányban reménykedhettek.
Az idojárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött történetnek is hose. "Mátyás, Gergely két rossz ember". A hagyomány szerint az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet küldte el az Úr, és o baltájával meg is törte a Duna jegét.