Fókuszban a Partner - Az Inka Birodalomtól a Wanger nagyhatalomig
2009-05-21


A titokzatos Inka Birodalmat az 1500-as évek körül a spanyol hódítók leigázták. Az indiánok királya az "inka" hatalmi jelképként egy csodálatos szormébol készült köpenyt hordott, melyet a többi kinccsel, arannyal együtt elraboltak és 1524-ben Izabella királynonek ajándékoztak. Így ismerték meg a spanyolok a csincsillaprémet, melyet 1923-ig, a tenyésztés kezdetéig csakis vadászott állatok után nyer

A titokzatos Inka Birodalmat az 1500-as évek körül a spanyol hódítók leigázták. Az indiánok királya az "inka" hatalmi jelképként egy csodálatos szormébol készült köpenyt hordott, melyet a többi kinccsel, arannyal együtt elraboltak és 1524-ben Izabella királynonek ajándékoztak. Így ismerték meg a spanyolok a csincsillaprémet, melyet 1923-ig, a tenyésztés kezdetéig csakis vadászott állatok után nyertek. A csincsilla prém jól jövedelmezo piacát mára egy magyar vállalat uralja.

A
Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer Kft. 1978-ban alakult és napjainkban a világ legnagyobb tenyészállat eloállító és prémforgalmazó telepe. Észak Magyarországon, a szlovák határ melletti kisvárosban, Komáromban lévo farm 6 000 törzsanyával rendelkezik. Valamennyi csincsilla államilag törzskönyvezett, minosített. A magyarországi és a környezo országok csincsillatenyésztoit összefogva, állandó szakmai irányítással jelentos eredményeket ért el a legkorszerubb tenyésztési, tartástechnológiai és takarmányozási eljárások meghonosításában.
A puha, selymes és könnyu csincsillaprém, vagy, ahogy a luxusiparban szokás nevezni,  a „puha arany” kikészítési munkáját forradalmasította, egy új minoségi irányt létrehozva. Különös arra gondolni, hogy a cég neve mára már nem ismeretlen egy sor híres ember elott. Többek között Jennifer Lopez és VI. Mohammed, marokkói király is Komáromból vásárolt gyönyöru, csillogó csincsilla szormekölteményeket.

Potháczky Lajos, a komáromi kft. tulajdonos-ügyvezetõjével beszélgettünk cége kiemelkedo eredményeirol, a csincsillatakarmányozás jelentoségérol a Vitafort Zrt.-vel való együttmuködés tükrében valamint arról, hogyan látja cége jövojét és kapcsolataink továbbfejlesztésének lehetoségeit. 

A Wanger csincsilla nagyhatalom lett. Miben látja cége sikerének titkát?

Potháczky L: A csincsillatenyésztésben megszerzett  több évtizedes tenyészési szakmai tudásanyagot és tapasztalatot  1990-ben a „Csincsillatenyésztés mesterfokon” címu könyv formájában összefoglaltunk, ezt követoen 1995-ben kidolgoztuk az új Tenyésztési Szabályzat és a 100 pontos bírálati rendszert, amely alapján jelenleg is folyik a törzskönyvezési munka. Forradalmasítottuk a csincsillaprém kikészítési munkáját, egy új irányt egy új minoségi kategóriát állitottunk fel. A Royal Blue eljárásnak köszönhetoen a világ minden pontjáról kapunk prémeket kikészítésre. Saját tapasztalataink alapján kifejlesztettük a csincsillatartásra legalkalmasabb ketreceket, amelyeket ma már a komáromi üzemükben saját maguk készítünk és forgalmazunk. Tevékenységüket a Loyd’s  Register ISO 9002 minoségbiztosítási rendszer eloírásai alapján végezzük. Könyvek és technológiai leírások kiadásával, rendszeres szakmai továbbképzéssel segítik az integrációjukban részt vevo termeloket. Mára már 180 hazai termelot integrálunk, több környezo országban és Dél-Amerikában is képviselettel rendelkezo tenyészállat eloállító és prémfeldolgozó vállalat, és elmondhatjuk, hogy a világ csincsillaprém termelésének 70 százalékát tartjuk kezünkben. 2008-ban 80 ezer csincsilla prémjét dolgozzuk fel és értékesítjük. Termékeink a világ minden pontján keresettek, a napokban Kanadába, Japánba és Hongkongba szállítottunk az értékes szormékbol.


A csincsillák tartása nem mindennapi feladat, a kiváló minoségu prém megfelelo takarmányozás és odafigyelés gyümölcse.  Miért a Vitafort Zrt. választotta partneréül?

Potháczky L: A csincsillák a mai Chile, Peru, Bolívia és Argentína területén éltek, és kis számban élnek napjainkban is az Andok hegységben, 3000 m-es magasságban, rendkívül zord éghajlati viszonyok között. Nappal sziklaüregekbe húzódnak és csak szürkületkor bújnak elo, hogy elfogyasszák az elszáradt növényi részekbol, magvakból álló táplálékukat. Ivóvízként friss harmatot nyalogatnak. A természet a csincsillát igénytelenné, ellenállóvá formálta, és ezt a tulajdonságát megtartotta a mai napig is. Hosszú út vezetett a vadon élo csincsillák befogásától a modern csincsillatenyésztésig, melyet farmunkon tanulmányozhatnak. A nemescsincsilla tenyészállatok a komáromi telephelyünkrol kerülnek kiadásra amely farm 6 000 törzsanyával és 1978 óta fennálló tenyésztési múltjával a világ legnagyobb tenyész csincsilla farmja.

Takarmányozási szakemberek segítségével kidolgoztuk a csincsillák tenyésztéséhez legalkalmasabb összetételu takarmányt, melyet 2006 óta a Vitafort Zrt. gyárt. A csincsillatáp lényege – az állatoknak tetszo ízen, állagon és illaton kívül – hogy az állatok biztosan hozzájussanak minden számukra fontos táplálóanyaghoz és vitaminhoz, de ne hízzanak, zsírosodjanak el tole.

A megfeleloen megválasztott granulátum mérettel és annak keménységével érheto el, hogy a ketreces tartásból adódó takarmánypazarlás minimalizálható legyen. A speciális összetételen és a takarmány méreten kívül a minoséggel szemben támasztott igényesség az oka, hogy nem minden takarmánygyártó képes csincsillatáp eloállítására. Nagyfokú odafigyelést és megfelelo technológiai hátteret igényel. A takarmányigényt tekintve, egy felnott állat 1 hónap alatt 0,8-0,9 kg takarmányt fogyaszt, a teljes tartási idoszakban ez összesen 8-9 kg tenyészállatok illetve 6kg takarmányfelhasználást jelent prémállatok esetében.








Konkrétan, a Vitafort Zrt mivel járult még hozzá a tenyésztés sikeréhez?

Potháczky L: Tovább erosíti a két vállalat közötti kapcsolatot a tavalyi évben a Wanger Kft. komáromi telephelyén létesülo speciális fürdetohomok kevero siló megépítése. A muszaki tervezésben és kivitelezésben részt vettek a Vitafort Zrt. szakemberei is. Ez a beruházás a világon egyedülálló. A saját állományuk igényeinek kielégítésén túl a jövoben kiváló minoségu, homogén fürdetohomokkal tudják ellátni az integrációban tevékenykedo termeloiket, ahogy ez már a takarmányellátás területén megfeleloen muködik.

Hogyan látja cége további fejlesztési lehetoségeit és mit vár ehhez a jövoben a Vitafort Zrt.-tol?


Potháczky L: Egy vállalkozás akkor nevezheto igazán sikeresnek, ha értékesíteni tudja a megtermelt árut.  A kereslet nagy. Még egyszer annyi prémet el tudnánk adni, mint amennyit most termeltetünk. A környezo országokban már hagyományosan kialakult a termeloi körünk, újabban Brazíliában, Argentínában hoztunk létre integrációkat. Igazán az lenne a jó, ha Magyarországon sikerülne tovább növelni a termelést, hiszen akkor járunk mi is a legjobban, ha minél közelebbrol kapjuk az árut. Itthon most 180 vállalkozó húszezer prémet állít elo évente, ami nagyon kevés. Ezt kellene jelentosen növelni. 300 külföldi és csaknem ugyanennyi belföldi szerzodéses beszállítóval dolgozunk.  Most bovítjük és korszerusítjük saját állattartó és -feldolgozó telepeinket további 5000 férohellyel - a közelmúltban már volt egy ugyanekkora fejlesztés -,egy férohely megépítése 6000 forintba kerül. Távlati cél az, hogy legalább a tengerentúli alapanyag-vásárlást csökkentsük és minél több magyarországi kistermelot kapcsoljunk be a tenyészprogramunkba. Terveikben szerepel egy saját lucernapréselvény gyártó üzem létesítése. A csincsillák takarmányozására csak kiváló minoségu, gyorsszárított préselt lucerna megfelelo. Jelenleg Magyarországon nincs ilyen eloállítására alkalmas üzem. Ehhez számítunk a jövoben is a Vitafort Zrt. részérol megbízható takarmány szállítására, mert a jó minoségu, folyamatosan ellenorzött tápok biztosítása egyik sarokköve sikereinknek.