Hírek > Fejlett és jövedelmező mezőgazdaságra van szükség
2020 maj 19Fejlett és jövedelmezo mezogazdaságra van szükség, olyan struktúrára, amelyben megvan a helye és szerepe a kis-, közepes- és nagyvállalkozásoknak is a versenyképes élelmiszertermelésben, foglalkoztatásban - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelos államtitkára a Nemzeti Vidékstratégia agrárgazdasági vonatkozásairól egy szakmai rendezvényen Dabason.
A Vitafort Elso Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. Országos Partnertalálkozóján tartott konferencián az államtitkár kifejtette: a magyar élelmiszergazdaságban erosíteni kell a versenyképességet és az összefogást, szervezettséget, hiszen a globális élelmiszertermelési folyamatok és európai egységes piac adta verseny-feltételek megkívánják ezt, továbbá folyamatos megújulási/innovációs nyomás is hat az ágazatra. Emellett erosödik a Közös Agrárpolitika (KAP) piaci orientációja. Termeloi összefogás és vertikális integráció szükséges az élelmiszerkereskedelmi láncokkal szembeni áralkuban - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Czerván György elmondta: a magyarországi GDP-ben évek átlagában némileg változó, de 3-4 százalék közötti részt termel ki a mezogazdaság, míg az úgynevezett agrobiznisz már 10-12 százalék között teljesít. Igaz ugyan, hogy csökken az ágazat súlya a GDP-ben, de középtávon még így is az EU átlag (körülbelül 1,5százalék) felett marad.
Az ágazatot továbbra is eros exportteljesítmény jellemzi: hosszú évek átlagában évi 1-2 milliárd euró aktívummal zár az agrár-külkereskedelem, az élelmiszergazdaság pedig a nemzetgazdasági külkereskedelmi mérlegtöbblet 38 százalékát adta 2010-ben. A magyar mezogazdaság jó adottságai és lehetoségei ellenére az Európai Unió mezogazdasági kibocsátásának csupán 1,9 százalékát adja. Hektáronkénti átlagban 989 euró termelési értéket állít elo, miközben az EU átlag 2107 euró.
Magyarország területéhez képest nagy kiterjedésu, kedvezo adottságú termohelyi adottságokkal, különleges minoségu, értékes mezogazdasági termékekkel rendelkezik és szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozása van, továbbá a régi tagállamokhoz képest alacsony környezetszennyezési aránya, jelentos biomassza és geotermikus potenciálja, s jelentos vízkészlete.
Ugyanakkor az agrár- és élelmiszergazdaság foglalkoztatása folyamatosan csökken, jellemzo a szektorra az elvándorlás, elöregedés, az innovatív réteg hiánya, a kiürülo települések, a helyi közösségek szétesése és jelentosek a térségi különbségek. A magyar mezogazdaság kiszolgáltatott a külso folyamatoknak (globalizáció, stb.), értékesítési és jövedelmezoségi nehézségekkel küzd és növekvo támogatásfüggoséggel. Ami jellemzi még: tokehiány, alacsony jövedelmezoség, elmaradott infrastruktúra, kedvezotlen az állattartás és növénytermesztés aránya, a hozzáadott érték eloállítás, Vízgazdálkodási problémák vannak, kihasználatlan a hazai kutatási potenciálja és rendezetlenek a tulajdonviszonyai.
Czerván György szerint a Nemzeti Vidékstratégia kapcsán teendok tehát vannak boven. Ilyen például a termoföld nemzeti hatáskörben való megtartása, a mezogazdasági üzemszabályozás bevezetése, az osztatlan közös földtulajdonok kimérése, az örökösök aránytalan teherviselésének csökkentése, továbbá demográfiai földprogram és szociális földprogram szükséges. Helyzetbe kell hozni az állattenyésztési ágazatokat, állami szerepvállalás szükséges az integrációban, technológiai fejlesztések, extenzifikáció egyes ágazatokban.
Emellett egyszerusíteni kell az alkalmi munkavállalás feltételeit, a KAP eszközeit pedig a leheto legteljesebben ki kell használni. Fokozni szükséges a mezogazdasági melléktermékek energetikai hasznosítását, a természeti kitettség és az éghajlatváltozás következményeinek mérséklése, a belpiaci fogyasztás serkentése. Meg kell teremteni a Változatosabb finanszírozási lehetoségeket, ezen belül fejlesztenia hazai közraktározást, beruházási- és forgóeszköz-hitelek kellenek, Agrár-Széchenyikártya folyószámlahitel és fejleszteni szükséges az állami kezességvállalás eszközrendszerét. Az államtitkár kitért arra, hogy a tagállamok többsége elfogadja és azonosul az Európai Bizottság által megfogalmazott célkituzéseket. Ezek az életképes élelmiszertermelés (a mezogazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása) természeti eroforrásokkal való fenntartható gazdálkodás (a mezogazdaság által eloállított közjavak ellentételezése és ösztönözése, kiegyensúlyozott területi fejlodés: (a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása).
A Nemzeti Vidékstratégia összhangban van a KAP céljaival - húzta alá az államtitkár. A stratégia célkituzései: a vidéki munkahelyek megorzése, gyarapítása; a vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása; az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság (az alapveto termékek nettó importjának) megszüntetése; az agrár- és élelmiszergazdaság életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása. Célkituzés továbbá a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása; az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élovilág és a tájak megorzése, a környezetbiztonság növelése; helyi eroforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vidéki életminoség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; valamint város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása.
