Európa takarmányimport-függosége veszélyezteti az állattenyésztést
2011-02-02


Az Európai Unió éves fehérje-szükségletének csak 30 százalékát tudja belso termelésbol fedezni, az importkiszolgáltatottság 10-20 éven belül biztonságpolitikai kockázattá válhat.

Az unió éves fehérje-szükségletének csak 30 százalékát tudja belso termelésbol fedezni, az importkiszolgáltatottság 10-20 éven belül biztonságpolitikai kockázattá válhat.  Ezt állítja Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselo, aki a témával foglalkozó jelentés szocialista témafelelose, illetve a Környezetvédelmi Bizottság véleményének jelentéstevoje volt ez ügyben.

                                                        

Az Európai Parlament Mezogazdasági Bizottsága jelentésében, illetve a Környezetvédelmi Bizottság véleményében az EU takarmánypiacán tapasztalható aggasztó fehérjehiány csökkentésére kereste a lehetséges megoldásokat. Az importfüggoség miatt ugyanis az Európai Unió állattenyésztése jelenleg rendkívüli mértékben kiszolgáltatott a takarmány-alapanyagok világpiaci áringadozásának. A fehérjeimport-függoség csökkentésére több megoldás lehetséges. Az egyik az uniós mezogazdasági támogatási rendszer átalakítása, hogy célzott támogatásokkal jobban ösztönözzék a szója, illetve fehérjenövények - például a takarmányborsó, a lóbab, az édesvirágú csillagfürt - termelését. Tabajdi Csaba ennek kapcsán kiemelte: a világpiaci árak és az Európában jellemzo termohelyi adottságok miatt a gazdáknak sokkal jobban megéri búzát, vagy kukoricát termelni, mint szóját illetve fehérjenövényeket. Egy átlagos magyar gazdaság búza- vagy kukoricatermeléssel hektáronként akár 100-200 ezer forint profitot is elérhet, míg a fehérjenövények termelésén haszon érdemben nem képzodik. 


                                     
A jelenlegi növénytermesztési támogatásokat tehát gyökeresen át kellene alakítani ahhoz, hogy az európai szója- és fehérjenövény-termelés fellendüljön. Ehhez viszont nem áll rendelkezésre elég uniós költségvetési pénz." Vancsura József, a Gabonatermesztok Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke megerosítve az jelentés megállapításait, elmondta: Magyarországon is kevés fehérjenövényt termelnek. Ez részben az éghajlati adottságoknak, részben a szabályozásnak, részben pedig az állatállomány csökkenésének tudható be.

Magyarországon a belföldi szükséglet kevesebb mint 50 százaléka terem meg. Ezért Hollandián keresztül érkezik Argentínából és Brazíliából szója, amellyel a magyar igények 50-70 százaléka fedezheto. A szakember hozzátette: a világban a szójaszükséglet nagy részét már génmódosított növényekkel (GMO) termelik, amely Magyarországon nem engedélyezett. A szocialista jelentéstevo képviselo szerint: "az európai állattenyésztés kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében minden lehetséges fehérjeforrást igénybe kellene venni". Így az elfogadott jelentés javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül a sertés, a baromfi, vagyis a nem kérodzo állatok esetében az állati fehérjeforrások tilalmának részleges feloldását.

Forrás: agribusiness.hu