Hírek > Esély a sertéspestis ellen. Menekülőutak.

Már tavaly nyáron híre kelt annak, hogy az edinburghi Egyetem Roslin Intézetében génszerkesztéssel sikerült a sertéseket immunissá tenni a reprodukciós és légzőszervi szindrómával (PRRS) szemben. Ez egy nagyon költségesen felszámolható betegség: komplett telepeket kell vágóhídra küldeni, majd a takarítást és pihentetést követően - hermetikusan lezárva a környezettől - újratelepíteni, reménykedve abban, hogy nem akad 10 kilométeren belül egy másik telep, ahol a kórokozó jelen van. A kutatási eredménynek ezért óriási visszhangja volt szakmai körökben. Ugyanekkor elkezdődtek a kísérletek az afrikai sertéspestisnek ellenálló disznó megalkotására is. Mint tudjuk, a betegség ellen nincs vakcina, viszont millió számra ölik le miatta a sertéseket a világba

Idén májusban már 14 uniós ország állt ki az új nemesítési technikák mellett, élükön Hollandia. A további tagállamok: Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. Nem kicsi tehát a pártoló tábor, és főként nem kis súlyúak a résztvevői. Nagy István agrárminiszter a hivatalba lépésekor még szintén kiállt a génszerkesztés mellett. Ahogy fogalmazott: "a precíziós eljárások a magyar növénynemesítést újra a világ élvonalába emelhetik." A mostani járványügyi helyzet, amelyben a világ sertésállományának negyede pusztul el, jó apropó arra, hogy Európa - és Magyarország - újragondolja viszonyát a génszerkesztéshez.

Természetesen vannak más, hagyományos megoldások is. Egyik sem olcsóbb vagy gyorsabb, de legalább ismerjük ezeket. "Hazánkban is folynak kutatások az afrikai sertéspestissel, egész pontosan egy olyan nemzetközi programban veszünk részt, amelynek végcélja egy élővírust tartalmazó vakcina kifejlesztése"- magyaráz Dr. Zádori Zoltán. Mint megtudjuk,
már nagyjából 50 éve küzdünk a kórokozóval, és sajnos azóta sem sikerül a klasszikus módszerekkel működőképes oltóanyagot alkotni ellene.

"Ennek a vírusnak óriási genomja van, mintegy 200 ezer nukleotidból áll, amelyek több mint 150 fehérjét kódolnak. Mégis nehéz megmondani, melyik az a kulcsfontosságú fehérje - ha létezik ilyen -, amelyikkel kiválthatnánk a megfelelő immunválaszt. Sajnos a vírus elölése, és a komplett genom bejuttatása a sertésbe nem vált ki hatékony reakciót" - sorolja a vakcina kifejlesztésének nehézségeit a szakember. A vírussal való dolgozás is extrém körülményes és költséges, de Magyarországnak van alkalmas laborja hozzá. Az élővírusos vakcina megalkotása minden bizonnyal éveket fog igénybe venni, de a szakember meggyőződése szerint a génszerkesztés sem jelentene gyorsabb módszert.

Úgy néz ki, rövid távon valóban csak két dolgot tehetünk:

    1. csökkentjük a potenciális fertőzési forrást - ez a háztáji sertésekre és a vaddisznókra is vonatkozik -, és
    2. hermetikusan lezárjuk a telepeket, szó szerint a légy se jusson be.