Hírek > Éljen május elseje

A munka ünnepének úttörői, az 1880-as évek chicagói munkásai, illetve az Amerikai Munkásszövetség (AFL) a nyolcórás munkanapot követelték 1886. május elsején, amikor a rendőrség a tömegbe lőtt, sőt egy évvel később munkásvezetőket is kivégzett.

A Magyarországi Általános Munkáspárt az itthoni demonstráció szervezte. Tíz évvel később, 1890. május elsején a Népszava becslése szerint hatvanezer ember trappolt végig a belügyminiszteri rosszallás ellenére a Kálvin tér, Kiskörút, Andrássy út, Városliget útvonalon, hirdetve - Nagy Ferót száz évvel megelőzve - a "nyolc óra munka, nyolc óra pihenés (pontosabban 1890-ben alvás), nyolc óra szórakozás" idilli hármast. A harcos elődök 1945-re vívták ki a május elsejei munkaszüneti napot.

A májusfa állításának hagyománya több, mint hatszáz évre tekint vissza, ugyanis 1400-tól jegyzik ezt a népszokást. Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.

A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták, s ezért a hatóságok igen sokszor közbeléptek és igyekeztek tiltani a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol.

A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt.

Forrás: http://kulturport.hu



Franciaországban 1561 óta május 1-jén tartják a gyöngyvirág ünnepét (Fête du muguet), mivel IX. Károly ekkor tette hivatalos aktussá azt a néphagyományt, amely szerint az ezen a napon ajándékba adott gyöngyvirágszál szerencsét hoz.