Hírek > Együtt a magyar termékúton

Május 19-én tartotta a Vitafort Zrt. Országos Szakmai Partnertalálkozóját Dabason, a Vitafort Zrt. székházában. Ezt követően, a kellemes, nyári időben a székházunk mögött zöldterületen folytatódtak a szakmai beszélgetések. A szakmai elodásokat nagy érdeklodés kísérte. A rendezvény házigazdája Kulik Zoltán, a Vitafort vezérigazgatója volt, rajta kívül eloadást tartott még Paolo Culturato olasz szarvasmarha szakérto, Dr. Koppány György, a Vitafort kutatás-fejlesztési igazgatója és Balla Gyula értékesítési-fejlesztési sertés szakspecialista, végül Czerván György agrárgazdaságért felelos államtitkár zárta az eloadássorozatot.

Kedves partnereink már a konferencia szünetében is felfedezhették, hogy az irodaház mögötti parkositott kertben, sátrak kellemes árnyékában magyar élelmiszer termékbemutatót és kóstolót is szerveztünk. Ezzel egyrészt bemutatkozási lehetoséget kívántunk adni azoknak a húsfeldolgozó cégeknek, akik vagy közvetlenül vagy közvetetten Vitafort partnerek, másrészt pedig jóleso érzéssel tálaltuk fel a jobbnál jobb falatokat partnereink jóvoltából. Ezúton is köszönjük a részvételt! Kezdeményezésünk olyan nagy sikert aratott, hogy terveink szerint a jövoben sem "térünk le erről az útról" és nagy örömmel látunk további jelentkezőket partnereink körébol!

A szakmai programot Kulik Zoltán vezérigazgató nyitotta meg eloadásával. Emlékeztetett arra, hogy a Vitafort 2009-ben ünnepelte 20. évfordulóját részvénytársaságként a takarmányiparban, azonban muködését már 1981-ben megkezdte, így 30 éve gazdagítja a magyar állattenyésztési ágazatot. A múlt évben, 88 százalékos arányban koncentrált termékeket állítottak elo, amit idén is hasonlóan terveznek, 37 százalékban koncentrátumot, 32 százalékban komplett premixeket, 6 százalékban egységes premixeket és tápszereket, valamint 18 százalékban kész tápot készítenek. A 2009-es idoszakra fájdalmas esztendoként emlékezett vissza, mivel akkor a Vitafortnál 1-2 százalékos visszaesés volt tapasztalható. „Vissza kellett fogni a termelést, mennyiségben 4 százalékos visszaesésünk volt, csak 96 százalékot értünk el. Tápegyenértékben 5000 tonna volt a mínusz, de az egy százalékos visszaesést és az árbevételt szinten tudtuk tartani. Ehhez képest a következo évben 9 százalékos növekedést terveztünk, de jobb lett, hiszen 18 százalékos mennyiségi növekedést értünk el, ami a több mint az 50 új, nagyüzemi partnerünknek köszönheto. Tápegyenértékben 42 000 tonnát tudtunk növekedni, így 52-53 százalékkal nagyobb árbevételt sikerült elérni.

Elhangzott, hogy beindult az alapanyag kereskedelem, szigorúbb vevokontrollt bevezetve avevokkel barter üzletekket hidalták át a forgóalap hiány okozta fizetési nehézségeket. Fél év alatt 60 000 tonna árut, mintegy 3 milliárd forint értékben bartereztek le a partnerekkel. Ezek mellett bizonyos egzotikus piacokon vágóhidat építettek, kelteto állomásokat létesítettek, három takarmánykeverot hoztak létre. Az elso laoszi takarmánykevero saját kézben van, ezen kívül van még ketto, melyek segítségével az egész laoszi takarmánypiac piac 35-40 százalékát képesek lefedni.

Magyarországi beruházásaikról szólva a vezérigazgató elmondta: a koncentráló üzem vezérgépeit cserélték le és jelenleg elég komoly beruházást hajtanak végre, 4 éves kutatás után egy By pass fehérje gyártó vonal létesül, ami érezheto lesz új termékekben, félkész és kész termékekben is.

A jelenlegi gabona helyzetet ismertetve kitért arra, hogy a világ búzatermelése 2010-ben meghaladta a felhasználási igényeket, ami 680 millió tonna megtermelt búzát jelentett, ebbol a felhasznált mennyiség 652 millió tonna volt. A búza világtermelésének 20 százalékát az Európai Unió, 17 százalékát Kína, 12 százalékát India, 9 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország termeli meg. Hozzátette, hogy a tavalyi és a mostani év összehasonlításában egy nagyobb zárókészlettel rendelkezünk a búzánál, 186 millió tonnával. „Ez azt jelenti, hogy ebben az évben 683 millió tonnáról beszélünk és az elorejelzések a következo szezonra mintegy 672 millió tonnáról szólnak” – hívta fel a figyelmet. Rátérve a kukorica termelésére, elmondta: a globális megtermelt mennyiség, 812 millió tonna szinte megegyezik az elfogyasztottal. A világ kukoricatermelésben az Egyesült Államok 41, Kína 19, Brazília és az EU pedig 7-7 százalékot teljesít. „A globális kereslet-kínálatban a zárókészlet jóval a búza alatt van, 118-119 millió tonna. Viszont minden eddiginél nagyobb vetéstöbblet várható a kukoricánál, ugyanis 163-164 millió tonnán fognak kukoricát termeszteni az új szezonban, így 840-850 millió tonnát várnak, de ez sajnos idojárásfüggo.” Az árak ismeretében a vezérigazgató hozzátette: „A kukorica a duplájára drágult, 86 százalékkal a tavalyi évhez képest. Viszont még ettol is magasabb, a két és félszeres az áremelkedés a búzánál, azaz 243-244 százalék.”

A vágósertés ágazatára térve, elmondta, hogy az utóbbi két évben 17-20 százalékos növekedés volt tapasztalható, és a legmagasabb árak Spanyolországban vannak, ahol 21-22 százalékos ármozgás volt megfigyelheto az elmúlt egy évben. Ezutánszó volt a tej és a szarvasmarha állomány 3 éves krízisérol is, amit legjobban Olaszország szenvedett el, ugyanis itt volt a legnagyobb csökkenés, 10 százalékos. Románia követte, ahol 5 százaékos a visszaesés, aztán nálunk a magyaroknál és a cseheknél 3 százalék, majd a franciáknál és a németeknél 1,5 százalék. „A felvásárolt tej mennyisége folyamatosan csökken, jelenleg az egymillió tonnát alig haladja meg. Ugyancsak Magyarországon a leggyengébb árak voltak 2010 februárjában, az EU 27-ek átlagához képest, ami 24 százalékkal volt magasabb a hazai piactól, így konkrétan 10 forinttal kerültünk alá. Románia azonban hozzánk képest is 10 százalékkal rosszabbul teljesített. A legmagasabb tejáraknak jelenleg Olaszország ad otthont.” A baromfihús termelésrol annyit tett hozzá a vezérigazgató, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország a teljes 9 millió 210 ezer tonnás termelésnek a 65-70 százalékát teszi ki, Magyarország a 240 ezer tonnájával pedig az EU csirkehús termelésének 3 százalékát nem éri el. Az árak szempontjából pedig Szlovákiával nagyjából együtt mozog.

Paolo Colturato olasz szarvasmarha szakérto eloadásában a fehérjeellátás és cukor szerepét ismertette a szarvasmarha takarmányozásban. Elsoként kitért az olasz tejpiac helyzetére, azon belül is a milánói régióra, ahonnét származik. Ez a régió félmillió tejelo szarvasmarhának ad otthont, viszont 200 kilométerrel szélesebb körben már több mint egymilliónak. „Az állomány telepenkénti mérete 150 tehén, és 9000 tonna az átlagos laktációs termelés az említett egy millió tehénre. Valamint 1,5 millió tejelo tehén szarvasmarha mellett, több mint 9 millió tejelo juh állomány van összességében Olaszországban. Ez azt jelenti, hogy 10,5 millió tonna a rendelkezésre álló tejkvóta, s fontos, hogy a szükségleteink több mint 50 százalékát importból kell fedezni.” A szakérto kitért arra is, hogy jelenleg csökkent a marhahús állomány Olaszországban, de még így is 1,7 millió állatról van szó és 9 millió juhról. Ismertette azt is, hogy 1995-ben közel 100 ezer tejelo farm volt, most viszont kevesebb, mint 40 000 telep van. Tavaly 4000 tehenészet szunt meg, az állatok száma azonban ezzel együtt nem csökkent. Fo nyerstej forrásaik közé tartozik Németország, Ausztria, Franciaország, Csehország és Szlovénia, s Magyarországról is érkezik „valamennyi”. A tej olaszországi ára jelenleg 0,39 és 0,41 eurocent literenként.

Koppány György, a Vitafort Zrt. kutatás-fejlesztési igazgatója a laboratóriumi módszerek a partneri kapcsolatok szolgálatában címmel tartott eloadást. Ismertette, hogy Magyarországon jelenleg a fuzárium gombatörzsek toxinjai jelentik a legnagyobb problémát, súlyos károkat okoznak az állattenyésztésben, valamint veszélyeztetik az emberi egészséget is. A hazai legfontosabb fuzárium gombatoxinok a zearalenon, azaz F2 toxin, a T2 toxin és származékai, deoxynivalenol, röviden don toxin. Az inmunrendszert támadják, így érzékenyebbek lesznek az állatok a betegségek ellen. Kihatással vannak a biológiai szaporodásra, és nagymértékben igénybe veszik a kiválasztó szerveket

Balla Gyula, a Vitafort Zrt. értékesítési és fejlesztési sertés szakspecialistája a tenyészkocák energiatartalékának hátszalonna vastagság mérésével történo vizsgálatát ismertette. Kifejtette, hogy a tenyészkocák energiatartaléka összefüggésben van a tenyésztési eredményekkel és az állatok várható élet teljesítményével, a szaporulattal.


Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelos államtitkára az agrárpiaci trendekrol és kilátásokról beszélt, kitérve a problémákra, és azok megfelelo orvoslására.

„Gondot jelent az agrár- és élelmiszergazdaság foglalkoztatásának folyamatos csökkenése, ami az elvándorlás, elöregedés, innovatív réteg hiánya, kiürülo települések, helyi közösségek szétesésébol fakad. Szintén probléma a jelentos térségi különbségek, a kiszolgáltatottság (globalizáció, stb.), az értékesítési és jövedelmezoségi nehézségek, a tokehiány. Az elmaradott infrastruktúra, az állattartás és növénytermesztés kedvezotlen aránya, alacsony hozzáadott érték eloállítása, a hazai kutatási potenciál kihasználatlansága, valamint a rendezetlen tulajdonviszonyok a mezogazdaságban.” Az államtitkár kifejtette: mindez hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió mezogazdasági kibocsátásának csupán 1,9 százalékát adjuk, s hogy Magyarország hektáronként 989 euró termelési értéket állít elo, ami jóval alatta van az EU 2107 eurós átlagának. Czerván György szólt a teendokrol is a föld- és birtokpolitika terén. Fontos, hogy a termoföld hazai hatáskörben maradjon, illetve kerüljön, valamint a mezogazdasági üzemszabályozás bevezetése. Az osztatlan közös földtulajdonok kimérése, az örökösök aránytalan teherviselésének csökkentése, végül a demográfiai és szociális földprogram létrehozása. „Fenntartható agrárszerkezetre, termeléspolitikára és jövedelmezo mezogazdaságra van szükség. Az ágazatban helye van – és szükség van –, kis, közepes és nagy vállalkozásokra is. Mindegy milyen jogi formában muködnek, mindenkire szükség van a versenyképes élelmiszertermelésben és a foglalkoztatásban is. A legfontosabb mutató, hogy versenyképes legyen és hogy a foglalkoztatásban milyen szerepet játszik az adott tevékenység” – emelte ki az államtitkár. Kitért még az állattenyésztési ágazatok „helyzetbe hozására”, az állami szerepvállalásra az integrációban és technológiai fejlesztésekre is. A Közös Agrárpolitikát említve ismertette: március 17-én fogadta el az agrárminiszterek tanácsa a KAP célkituzéseit. „Úgy gondolom, hogy ez a magyar uniós elnökségnek egyik sikeres állomása volt. Több fontos célkituzést sikerült megállapítani, ami szinkronban van a magyar érdekekkel is, valamint 27 tagállamból 20 támogatta ezt a magyar elnökségi eloterjesztést. Az elso célkituzés a kiegyensúlyozott területi fejlodés, a vidéki munkahelyek megtartása, lehetoség szerint való növelése. A második a vidéki népesség megtartása, a harmadik és a negyedik az életképes, versenyképes termelés, megfelelo élelmiszerellátás, válasz a globalizáció kihívásaira. Az ötödik, hatodik célkituzés a természeti eroforrásokkal való fenntarthatóság, majd a vidéki életminoség javítása, a város és vidék kapcsolatának helyreállítása.”

A szakmai konferencia után pedig következhetett az elmaradhatatlan - és utolérhetetlen - dabasi Vitafort-ebéd, a szokásos "menüvel". Az ég ezúttal kegyes volt hozzánk: gyönyöru idoben zene, tombola, majd a fiatal magyar buvészvilágbajnok, Hajnóczy Csaba szórakoztatta vendégeinket Dabason.

Egervári Ildikó
marketing és kommunikáció
Vitafort Zrt.

Forrás: agribusiness.hu