Minden kedves partnerünk és társaságunk no dolgozóinak boldog nonapot kívánunk ezen a még kicsit fagyos, de már napsütéses márciusi napon!
Az alcsútdobozi arborétumba invitáljuk Önöket, ahol páratlan látvány fogadja ezekben a napokban a látogatókat. 2010-ben a Biológiai Sokféleség Világévének ünneplése szerte a világon elindult, melynek fo célja, hogy minden eddiginél jobban ráirányítsa az emberek figyelmét arra, hogy a biológiai sokféleség védelme nem pusztán erkölcsi kötelességünk, hanem az emberiség fennmaradása érdekében egyben mindannyiunk felelossége is. Magyarországon a Világév hivatalos indító rendezvénye a Hóvirág Ünnep az Alcsúti Arborétumban, az ország legnagyobb egybefüggo mediterrán hóvirágmezején. A több mint két hektáron elterülo hóvirágözön egyedülálló látvány.
Az arborétumról:
József nádor 1819-ben lett az alcsúti birtok tulajdonosa és mintegy 20 év alatt alakította ki a minta gazdaságot, a magyar kertmuvészet remekét és a magyar klasszicista kastélyok egyikét a birtokon.1819 és 1827 között épült fel az egyik legszebb klasszicista palota, az alcsúti kastély. Ebbol már csak romok látszanak, de az 1825-ben elkezdett park ma is szép látnivalókat rejteget. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát viseli magán a park. Az úgynevezett platán kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai koris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenyék, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.
József nádor 1847-ben történt halálával a kert elso korszaka lezárult. A kastély fiára József Károly Lajos fohercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. O tovább csinosítgatta a kertet is és a kastélyt is, több új épület született ez ido alatt.
A foherceg 1905-ben halt meg, ezek után örökösei már nem foglalkoztak a kastéllyal, 1920-ban elhanyagolt parkként említi az útikönyv.
1941-ben a parkot védetté nyilvánították.
A kastély és a park átvészelte a II.-ik világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de késobb leégett, köveit a lakosság és a vállalatok szét hordták. 1952-ben ismét védetté nyílvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat. A hóvirág ünnep az arborétum télvégi látványossága, régi növénykülönlegességei mellett, a tavasz elso hirnökeként nyilvántartott különbözo fajtájú hóvirágok sokasága szonyegszeruen terülnek elottünk.
Tudta-e:
hogy, latin neve hófehér tejvirágot jelent. A nép ajkán él úgyis mint árvavirág, fehér tavaszika, gergelynapi virág. Találkozhatunk vele az ókori görög mitológiában és a keresztény kultúrában is. Gyakran ábrázolják együtt Máriával. A legenda szerint a Paradicsomból kiuzött emberpárt vigasztalta látványával — így lett belole a remény szimbóluma. Törékeny fehér szirmaival, karcsú szárán himbálózó virágával valóban képes boldogságot csempészni az épp csak ébredezo erdo sivárságába,
hogy hamarosan újfajta rákellenes gyógyszer készülhet a hóvirágból, latin nevén a Galanthusból.
A hagymájából kivont vegyületet már most is használják az Alzheimer-kór kezelésében és izomgyengeség, izomsorvadás esetén,
hogy a Magyarországon oshonosnak tekintett faját (Kikeleti hóvirág) 2005 óta védett növénnyé nyilvánították. Szedése szigorúan tilos, ellenben remek sétára invitálnak a vadonélo példányokat
rejto tavaszi erdok országszerte!
Egervári Ildikó
Marketing és kommunikáció