Hírek > Az ország legjelentősebb agrárinformatikai szakrendezvényén, az idei évben 3. alkalommal megrendezésre kerülő PREGA konferencián jártunk.

Az ország talán legjelentősebb agrárinformatikai szakrendezvényén, az idén 3. alkalommal megrendezésre kerülő PREGA konferencián jártunk. 2017. Február 22.-én került megrendezésre a PREGA, precíziós gazdálkodás és agrárinformatika konferencia.


                              

A világ lakossága várhatóan  2050-re 9 milliárd főre növekszik, ami azt is jelenti, hogy jelentősen növelnünk kell az élelmiszer termelést. A rendelkezésre álló erőforrások azonban végesek, főleg a termőterület. Az 1960-as években egy főre kb. 0,4 ha termőterület jutott, ez jelenleg mintegy a fele, 0,2 ha. A kisebb területen kell intenzíven gazdálkodnunk ahhoz, hogy a megnövekedett szükségletet biztosítani tudjuk. A precíziós gazdálkodás először az Egyesült Államokban, Európában, Ausztráliában honosodott meg, de Ázsiában és Dél Amerikában is terjed. Jelenleg a világ modern kombájn parkja nagyobb számítógépes kapacitással rendelkezik, mint a NASA. A precíziós gazdálkodás leginkább a növénytermesztésben terjed, főleg a talajok állapotának felmérésében és az ehhez kapcsolódó tápanyag pótlással.

                                
Az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által közösen szervezett III. PREGA-t megnyitó beszédében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a termelés, a termelési környezet pontos, adatszerû megismerése, az adatok gyûjtése, az adatbázisok építése, az automatikus beavatkozásokat és döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése és mindezen eszközök integrálása, a digitalizáció nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség is az fejlődésre, a piaci alkalmazkodásra az agrárágazatban. Hozzátette: Magyarországon az agrárinformatikai, a digitális megoldásokat még csak elszigetelten és szinte csak a termelésben alkalmazzák, mivel sokszor nincs megfelelő képességgel és képzettséggel rendelkező munkaerő ezeknek az eszközöknek és technológiáknak a használatára.


                                

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta: "A precíziós gazdálkodás kiemelkedően fontos szerephez jut az elkövetkezendő években, hiszen a jövő mezőgazdaságának alapja az új erőforrások hatékony alkalmazása, a tudás intenzív mezőgazdasági technológiák használata, az energiatakarékos termelés, valamint a folyamatos oktatás és képzés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladata, hogy megismertesse a gazdálkodókkal a legújabb innovatív technológiákat, módszereket, illetve felhívja a figyelmüket az alkalmazásukkal járó előnyökre, vagy éppen azon hátrányokra, amiket azzal szenvednek el, ha kimaradnak a használatukból."

Prof. Raj Khosa a Colorado Állami egyetemről kiváló előadást tartott. Itt hívta fel a figyelmet az első CASEI vezető nélküli traktorra. A jövőben a szántóföldön olyan érzékelőket lehet elhelyezni, akár a növény felületén, ami biológiailag lebomlik, nem zavarja a termelési folyamatot. A konferencia mindenki számára adott új információt, melynek jó része a  gyakorlatban is alkalmazható.”  

A mezőgazdaság digitalizációjával foglalkozó legnagyobb hazai rendezvény alapvető célja, hogy bemutassa azokat a technológiai és informatikai megoldásokat, amelyek felkészítik a magyar gazdálkodókat a változásokra. Miközben a népesség létszáma folyamatosan növekszik és élelmiszer igénye ezzel párhuzamosan nő, a mezőgazdasági termelésre egyre kisebb terület áll rendelkezésre.

A kitörési pont a hatékonyság növelése lehet. Jelenleg már Magyarországon is elérte az agráriumot az „informatikai forradalom”. Amint azt Bolyki Bence a PREGA konferencia-sorozat alapítója és főszervezője megnyitó beszédében is kiemelte: “Az idei PREGA középpontjában az adat, az információ és a haszon áll. Ebben az új, adatalapú rendszerben kell lépést tartanunk a világ mezőgazdaságával. A biológiai, termőhelyi és a vízgazdálkodási potenciált is ki kell használnunk. Felelősségünk az is, hogy a környezetterhelést csökkentsük, akár úgy is, hogy a termelésre nem alkalmas területeket visszaadjuk a természetnek. A keletkezett haszonnak pedig nemcsak pénzbelinek, hanem környezeti, társadalmi és erkölcsi haszonnak is kell lennie. Az agrártársadalom nem ért az informatikához, s az informatikusok nem értenek a mezőgazdasághoz, a siker záloga csakis az együttmûködés lehet. Az együttmûködés, melynek révén a magyar mezőgazdaság növelve a hatékonyságát, a digitalizáció nyertese lehet.”

Forrás: www.agroinform.hu