A rovarfehérje lehet a megoldás?
2018-12-06



Nem csak Magyarországra, de egész Európára jellemző, hogy behozatalra szorul a fehérjetakarmányokból, elsősorban a szójából, Európában ugyanis mindössze 10 százalékos az önellátottság a fehérjetakarmányokból – emelte ki előadásában Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. 

Habár Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy önellátásra rendezkedjen be fehérjéből, jelenleg teljesen abszurd képet mutatunk a fehérjetakarmány kérdésben. Miközben ugyanis messze nem tudjuk szójából előállítani a szükséges mennyiséget, még azt a kevés GMO-mentes takarmányt is exportáljuk, amit megtermelünk, az országba pedig folyamatosan áramlik be az import GMO-s szója külföldről. 

 

                                                       


A Magyarországra érkező szója 95 százaléka génmódosított, a GMO kérdést azonban érdemes minden állatfajnál külön kezelni – mondta Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Míg a tejnél nincs marginális árkülönbség egy GMO-s és egy GMO-mentes termék között, addig a pulykánál és az indító takarmánynál brutális különbség jelentkezne, ami jelentős takarmánydrágulást eredményezne. 2016-ban a világ takarmánygyártása átlépte az 1 milliárd tonnát, ami azt jelenti, és ha ez a növekedés ilyen mértékben folytatódik az elkövetkező években, akkor a fehérje pár év múlva komoly mennyiségi probléma lesz az egész világon. Kulik Zoltán a kerekasztal-beszélgetés többi résztvevőjéhez hasonlóan szintén az állati fehérjékben, azon belül pedig a rovarfehérjében látja az egyik megoldást.