Hírek > A projekt elindult........Vitafort Zrt. laoszi vizeken

A projekt elindult...a Vitafort Zrt. Laoszban

A Vitafort Zrt. többségi magyar tulajdonú vállalat, saját tevékenységi körében mintegy 20 százalékos hazai piaci részesedéssel. Hogyan lehet az, hogy egy ilyen hazai agrárvállalat elsosorban Keleten, közelebbrol Dél-Kelet-Ázsiában látja a megoldást a hazai és európai mezogazdaság piac ingadozásai által okozott nehézségek kiküszöbölésére? Miért éppen ott és miért éppen most? Erre kerestük a választ Dabason.

Kulik Zoltán, a dabasi Vitafort Zrt. vezérigazgatója fiatal, lendületes vezeto. Egy délelotti beszélgetésünk elotti éjjel érkezett haza Laoszból, de fáradtságnak, az idoeltolódásnak és az utazás alatti, 40 fokos lázzal járó vírusfertozésnek nyoma sem látszik rajta.

„Épp készülök egy konferencián tartandó eloadásra, mely a mai magyar agrárgazdaság lehetséges kitörési stratégiáival foglalkozik – kezdi a vezérigazgató. Mi éppen ezzel a céllal kerestünk lehetoségeket ebben a térségben. A világ népességének és a gazdaság fejlodésének jövojével kapcsolatos „jóslatok” alapján szilárd meggyozodésünk, hogy az élelmiszer-gazdaság legbiztosabban fejlodo térsége Dél-Kelet-Ázsia. És most nem a „slágerként” emlegetett Kínára, vagy Indiára gondolok, ezek az országok egy magyar cég számára talán túl nagynak tunhetnek. Inkább Vietnam, Laosz és Kambodzsa az, ahol reális és jövedelmezo lehetoségeket látunk.

A népesség ezekben az országokban is gyors ütemben gyarapodik, és ezzel a saját, hazai élelmiszer-ellátásuk „önerobol” nem tud lépést tartani. A gazdaság ugyanakkor megbízhatóan növekszik, és ezek a kis országok nem csak élnek a nemzetközi hitelpiaci lehetoségekkel, hanem korrekten törlesztik is kölcsöneiket. Adva van tehát egy markáns kereslet: mi eloször is arra voltunk kíváncsiak, hogyan tudnánk bekerülni ennek vonzáskörébe. Ehhez, ahogy szoktuk, szakemberek segítségét kértük, mégpedig a Szarvasi Halászati Kutató Intézet és a Herceghalmi Állattenyésztési Kutató Intézet munkatársainak személyében. Így velük együttmuködve kezdtünk bele egy projektbe a „fél magyarországnyi”, 4,5-5 millió lakosú Laoszban.

Fontos szempont volt, hogy még a hetvenes-nyolcvanas években nálunk, különbözo agrár-egyetemeken tanult mintegy 70-80 laoszi diák, akik a mai napig örömmel emlékeznek az itt eltöltött évekre, a magyar lányokra, a gulyásra… Közülük jó néhányan ma már fontos szerepet töltenek be Laosz mezogazdaságában, sot az állam vezetésében is. Ez azért lényeges, mert ugyan itt is teret adnak a vállalkozásoknak, de azért egy állami szerepvállalással létrejött projekt sokkal biztosabb lábakon áll. Ez arra is lehetoséget biztosított, hogy ne kelljen túl kis volumenben gondolkodni, hanem már „belépoként” egy 10 millió dolláros üzletbe kezdhettünk bele.

Ennek keretében építünk fel egy sertésvágóhidat, huto-csomagoló egységgel együtt, továbbá két-két sertés-, illetve baromfi-mintafarmot, valamint részt veszünk három halastó halászati rekonstrukciójában. Az ezekhez szükséges gépek hazai gyártása már beindult, semmi akadálya annak, hogy jövo januártól megkezdhessük a szállításokat is.

A feladat komplex: az állattenyésztést, takarmányozást és a feldolgozást is érinti, ottani jelentoségét pedig jól jellemzi, hogy a létrehozandó kapacitások a laoszi belföldi kereslet mintegy 35-40 százalékát fogják kielégíteni.

Célunk tehát az volt, hogy olyan piacot keressünk, amely nem nélkülözi ugyan a kockázatot, ám a tendenciák és a gazdasági környezet minimálisra csökkentse ezt, miközben saját pénzügyi lehetoségeink mellett is nyereséges üzletet tudjunk lebonyolítani.” – fejezi be Kulik Zoltán.

És hogy mit hoz a jövo? A mostani utazás egyik legfontosabb tapasztalata és fejleménye volt, hogy a szomszédos Kambodzsában és Vietnamban is tudomást szereztek az üzletrol, mi több, érdeklodnek a részletek iránt is. És ugye hagyományos kapcsolataink ezekkel az országokkal is jók, ráadásul Vietnam lakossága már lényegesen nagyobb, mintegy 80-90 millió fo. A továbblépés lehetosége tehát minden jel szerint adva van…

Forrás: Haszon Agrár