Hírek > A hazai termesztésű takarmány-alapanyagok táplálóanyag-tartalma 2019-ben

Az Evonik Nutrition & Care cég 2012-ben jelentette meg először European Raw Material Crop Report című kiadványát, amely részletes adatokkal szolgál egyes takarmány-alapanyagok termésének adott évi táplálóanyag-tartalmáról. A minták és a résztvevő országok emelkedő számának, a vizsgált alapanyagkör kiszélesítésének, valamint a további analitikai paramétereknek köszönhetően az évek során a kiadvány egyre bővült.Hazánk a kezdetektől részt vesz a mintagyűjtésben. A 2012 óta a gyűjtött alapanyagok száma háromról tízre nőtt, a mintaszám pedig sokszorosára ugrott. Jelen cikkben 2019-ben augusztus 30-ig gyűjtött, illetve partnercégeink NIR készülékein szeptember 30-ig vizsgált búza-, árpa-, tritikálé-, zab-, repcedara- és repcepogácsa-minták előzetes eredményeit közöljük. A közölt értékek az Evonik AMINONIR® (aminosav), AMINOProx® (beltartalom) és AMINONRG® (beltartalmi adatokból számított energiatartalom) infravörös spektroszkópia (NIR) módszerével végzett vizsgálatain alapulnak. Az eredmények mértékegysége a standardizált szárazanyag (88%) esetén %, a foszfor és fitin foszfor esetében mg/kg, az energia esetén pedig MJ.                    

                                 

Az évek során sok esetben találtunk összefüggést a csapadék és az alapanyagok táplálóanyag-tartalma között. Néhány esetben pedig elég nagy különbség található az egyes évek között, erre jó példa, hogy a magyar a búza átlagos fehérjetartalma idén 13,17%, ami 1,35%-kal haladja meg a 2018-as 11,82%-os átlagot, amely majdnem egyezett a 11,79%-os 2017-es értékkel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható az is, hogy a nyersfehérjeszint változásai nem minden esetben köszönnek vissza az aminosav-tartalomban.

A továbbiakban idén a mintagyűjtést kukorica-, napraforgódara-, szójadara- és fullfatszója-mintákkal folytatjuk. Ezeknek az alapanyagoknak az eredményeiről az adatok összegzése után egy következő lapszámban számolunk be.